Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Szombat napot megtartók! Ha...

Szombat napot megtartók! Ha nem tartom meg, mi lesz velem?

Figyelt kérdés
Ha bajban vagyok, akkor a szombat nap üdvözítene? Ha semmi, akkor ti minek tartjátok meg? Ha ez ti értetek van, akkor mivel, és mennyivel vagytok többek, jobbak esetleg, mert csak akkor lehet tiértetek, ha hasznotok van belőle. Ha nincs, akkor nem tiértetek van. Nem tudom, hogy így érthető-e.
2014. szept. 23. 15:49
1 2 3
 11/23 anonim ***** válasza:

Egy kicsit javítom az írásom, mert kihagytam egy szót:


*...hogy amikor megjövendölte Jeruzsálem pusztulását, és jövendölés formában szólt az akkor élt keresztényekhez...

2014. szept. 24. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/23 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező!


Próbáld ki, hogy igaz-e? Én református körből jöttem, református teológiára készültem 18 évesen, és amikor megismerkedtem az adventistákkal komolyan felkészültem ellenük a vasárnap kérdésével. Egy meddő vita volt, egyikünk sem tudta a másikat meggyőzni észérvekkel, ekkor ajánlotta fel az adventista fél, hogy töltsek el néhány szombatot velük, és azután folytassuk. Én megtettem és most itt vagyok immár 22 éve, és tapasztalom azt, amiről te nem hinnéd, hogy igaz lenne... :-)


Tekintettel arra, hogy neked nincsen tapasztalatod arról, hogy egy adventista hogyan tart szombatot, így összehasonlítani sem tudod azzal, ahogyan Jézus tartotta. Abban is tévedsz, hogy nem szólította fel a tanítványait a szombat megtartására: "Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon" (Mt 24,20).


Minden ember bűnös függetlenül attól, hogy megtartja-e a szombatot, vagy sem. Értsd meg: az üdvösség nem a törvény megtartásának vagy meg nem tartásának az eredménye, hanem Isten kegyelmi ajándéka az ember számára! Nem az adventisták törvénykeznek, hanem te aki úgy állítod be az adventistákat, mint akik a törvény megtartása révén akarnak üdvözülni!


Üdv. Péter

2014. szept. 24. 13:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/23 A kérdező kommentje:

"Abban is tévedsz, hogy nem szólította fel a tanítványait a szombat megtartására: "Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon" (Mt 24,20). "


1: Nem tudtam, hogy a tél egy elkülönített, szent évszak.

2: Jézus soha nem mondta ki, hogy szombat, a sabbat nyugalmat jelent.

3: Isten a rendelt időket a maga hatalmába helyezte. Nincs hatalmam, és Jézus soha fel nem szólított senkit arra, hogy imádkozzon, hogy Isten mikor tegye azt, amit tennie kell. Nem értem, hogyan lehet ilyen módon értelmezni ezt a részt. Ez nonszensz. :)


Az, hogy a ti futásotok ne télen és ne nyugalmatokkor legyen, azt jelenti, hogy legyetek felkészülve. Ne legyetek felkészületlenek, mert amikor meglátjátok a pusztító utálatosságot, amiről Dániel szólt, fussatok a hegyekre. Erről szól az is, hogy meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket... Legyetek készen, amiképpen készen voltak Mózes népe is Egyiptom elhagyásakor. Övezzétek fel derekatokat, és indulásra készen legyetek. Imádkozzatok, hogy a futásotok ne akkor legyen, amikor nem vagytok készen. Érted?

A tíz szűz példázata dettó. Jézus nem arra szólított fel, hogy imádkozzatok, hogy mikor mi legyen, hanem arra, hogy imádkozzatok, hogy Isten készítsen fel benneteket.


Csak egy kérdéshez tartozó kérdés: Ha a tízparancsolat nem tartalmazná a nyugalom napját, megtartanátok?

Például az újhold is törvény, a mosakodási szertartások is törvény, a tavaszi és az őszi ünnepek is törvény, csak a tízparancsolat nem tartalmazza. Viszont ezeket is az Isten mondta, hogy tartsa meg Isten népe, sőt, az ünnepeket Jézus is megtartotta úgymond, legalábbis felment Jeruzsálembe, ahogy mindenki más is.

Tehát megtartanátok, ha nem lenne a tízparancsolatban?

2014. szept. 24. 14:17
 14/23 A kérdező kommentje:
Off: Péter, ismerem az adventista tanításokat, szokásokat, ha nem is huszon éve, ahogy Te, de éveken keresztül adventista hitéletű életet éltem, ami felváltotta a még durvább church of god szemlélet. Ismerem a szombat napját, csak azt nem tudom, hogy Te honnan tudod, hogy én mit tudok, és mit nem?
2014. szept. 24. 14:22
 15/23 anonim ***** válasza:

@Kérdező


Jézus korában mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a szombat mit jelent, sőt még a korai keresztények számára is, mert tudjuk, hogy még a nagy konstantini fordult előtt is ünnepeltek szombatot.


A nagy eszkatologikus beszédhez csak annyit, hogy Jézus pontosan megtudta, hogy mit tegyenek akkor, amikor majd a rómaiak körülveszik Jeruzsálemet, pontosabban, hogy meneküljenek. A meneküléshez azonban két kritériumot fűzött: Egyrészt arra kérte a követőit, hogy azért imádkozzanak, hogy ne télen keljen. A történelem nyilvánvalóvá teszi, hogy micsoda borzalmak voltak Jeruzsálemben abban az időben, erre csak rátett volna egy lapáttal, ha télen, a hidegben kellett volna menekülniük. A második kritérium, a szombatért aló imádkozásnak pedig csak akkor van értelme, ha még mindig a szombat az Úr napja, mert ez megmagyarázza, hogy Jézus miért nem szerette volna, ha a tanítványai nem szombaton menekülnek, azon a napon, amelyen meg kell nyugodni. Ennek az egésznek csak így van értelme. A Szentírás teljesen világossá teszi, hogy el kell különíteni egy napot (Jel 1,10). Ez azonban csak a szombat lehet, mert a Szentírásban nincs bizonyíték arra, a nyugalomnap meg lett volna változtatva. Az evangéliumokat Krisztus halála után írták, és erősen tükröződik bennük az Ősegyház értelmezése. A szombat a parancsolat szerinti szombatnak van nevezve, a vasárnap pedig csak a hét első napjának. Ez a nyelvezet is egyértelmű bizonyíték, hogy mit hittek a 40-60-as években a keresztények, amikor az evangéliumok keletkeztek.


A mosakodási törvények meg a többi, meg nem értem, hogy jönnek ide...Például az kifejezetten rabbinikus törvény volt, amit nem tartalmaz a Tóra. Az újtestamentum tanítása szerint az ótestamentumi rendelkezések - a polgári törvények kivételével - profetikus törvények voltak, például a zsidó ünnepek a megváltás egy-egy mozzanatát szemléltették. Ezek a sátoros ünnep kivételével mind beteljesedtek már, semmi szükség ünnepelni őket. A szombatünneplés teljesen más. Az Újszövetségben azt olvassuk, hogy "Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének."(Zsid 4,9). Az "Isten népe" az Újszövetségben pedig az Őskereszténység volt (vö. 1Pét 2,9)


"ismerem az adventista tanításokat, szokásokat"


Tehát akkor ezt a kérdést sem tudatlanságból tetted fel, hiszen akkor tisztában kéne lenni vele, hogy a szombat megtartása nem üdvözít senkit sem. Nagyon úgy tűnik, hogy pusztán azért tetted fel ezt a kérdést, mert vitatkozni szeretnél.

2014. szept. 24. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:

„A mosakodási törvények meg a többi, meg nem értem, hogy jönnek ide...Például az kifejezetten rabbinikus törvény volt, amit nem tartalmaz a Tóra.”


Ne már…


3Móz 15,5

Valaki azért illeti az ő ágyát, mossa meg a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.


3Móz 15,6

Az is, aki a holmira ül, a melyen a magfolyós ült vala, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.


3Móz 15,18

És az asszony is, a kivel férfiú hál magömléssel. Mosódjanak meg vízben, és tisztátalanok legyenek estvéig.


És tovább is van, mondjam még?


„Az újtestamentum tanítása szerint az ótestamentumi rendelkezések - a polgári törvények kivételével - profetikus törvények voltak, például a zsidó ünnepek a megváltás egy-egy mozzanatát szemléltették”


Ahogy a hét napos teremtés is a hét korszak, a hét évezred próféciája.

Ezt szolgálja a szombat nap is. Prófécia, melyet a népnek meg kellett jelenteni.


„Az Újszövetségben azt olvassuk, hogy "Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének."(Zsid 4,9).”


És miért nem olvasd el a következő sorokat is?

10. Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól


Krisztusról szól, és nem egy maghatározott napról a héten.


Ááááááááááááááááááááá…


„Egyrészt arra kérte a követőit, hogy azért imádkozzanak, hogy ne télen keljen.”


Te vagy nem olvastad el az előző válaszomat, vagy nem tudod értelmezni.

Jézus ezt mondta:

Csel 1,7

Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett.

2014. szept. 24. 15:27
 17/23 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező!


Nos ha éveken keresztül adventista hitéletű életet éltél, utána pedig az Isten Egyházának Gyülekezeteihez tartoztál, akkor - már bocs - de minek kérdezel ilyeneket? Hiszen akkor pontosan tudod a választ, amivel - minden valószínűség szerint - nem értesz egyet!


Pontosan tudod, hogy egy adventista, vagy COG-os semmivel nem több vagy jobb más felekezetűnél, hiszen megtapasztaltad.


Őszintén nem értem miért bánt az téged, ha valaki szombatot ünnepel. Azért mert neked nem volt áldásodra, még másnak lehet, vagy nem? Vagy talán irigyeled, hogy másnak áldására van, neked pedig nem volt arra?


Te máshogy képzeled el ezt a dolgot. Neked minden nap egyforma. Legyen neked a hited szerint. Nekünk meg a mienk szerint. Kár ezért a feszültséget szítani!


Üdv. Péter

2014. szept. 24. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 anonim ***** válasza:

Mosakodási és mosakodási törvények közt is van különbség. Én nem a Leviták könyvében szereplő törvényekről beszéltem, hanem azokról, amelyeket Jézus korában a rabbik írtak elő a népnek (Mt 15,2). A 6 napos teremtés nem korszakokat jelképez, hanem 24 órás napokat. A héberben a "jóm" kifejezés található, amelyet a Tórában előszeretettel alkalmaztak a napokra. Ezt erősítik meg az újra és újra visszatérő hebraizmusok is, hogy a szerző valódi történelmet ír, nem pedig szimbolikus próféciát. A napok csak az apokaliptikus irodalomban szimbolikusak, A Tóra pedig műfaját tekintve nem apokaliptikus mű. A szombat nem prófécia, hanem nyugalom nap, a teremtés emlékünnepe (2Móz 20,8-11). A zsidó levél ebbe a nyugodalomba való bemenetelről beszél. Az (Ap.Csel. 1,7)-et a 6. vers fényében kell értelmezni, mert arra adott válasz. A tanítványok a messiási királyság felállításáról érdeklődtek, és >>arra<< mondta Krisztus, hogy "Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat". Isten ugyanis nem jelentette ki, hogy milyen napon fogja az országát felállítani, de nagyon sok mindent igen. A Máté 24 tagadhatatlanul egy óriási apokaliptikus jövendölés, ahol Krisztus felszólította tanítványait jövendölés formában arra, hogy mit tegyenek. Hogy pedig mennyire megoszt Isten bizonyos információkat a jövővel kapcsolatban, arra János apokalipszise a legnagyobb példa, ahol az elmúlt 2000 év egyháztörténelmét kinyilatkoztatta, a föld újjáteremtésével bezárólag.


Egyébként pedig tisztességtelen vagy, mert csak a feszültséged szeretnéd szítani. Jól ismered az adventista tanításokat, és akkor mégis ide jössz kérdezni? Mégis micsoda viselkedés ez? Ezt hívják úgy, hogy provokáció. Én például katolikus voltam, sőt ismerem a katolikus teológiát valamennyire, tehát tudom, hogy ott hogy mennek a dolgok. Mégsem fogok feltenni olyan kérdéseket amikre már tudom a választ csak, ráadásul még vitatkozni is, mert mindenkinek tiszteletben tartom a vallását. Ha korrekt lennél, akkor te is így cselekednél.

2014. szept. 24. 17:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/23 A kérdező kommentje:

Azért kérdezek, mert nem tudom a választ. De úgy látom, Ti sem tudjátok, vagy nem értitek, tehát ezzel látszólag nem vagyok egyedül.


18-as! A teremtés hét (hat) nap, ez nem vita téma kettőnk között, de azt, hogy bizonyos napokon mi történt, az nem véletlen, nem random módon történt események, mert úgy volt kedve a teremtőnek. Isten tökéleteset alkotott, és nem hasi-tacsira. Csak segítségképpen: Negyedik nap a világító testek az égen- negyedik évezred Jézus eljövetele. Vizek elválasztása második nap – második évezred vízözön. Hetedik nap nyugalom napja – hetedik évezred ezer éves Krisztusi uralom.


Miért nem adtok azon kérdéseimre választ, amelyeket válaszaimba feltettem?


A szombat a teremtés emlékünnepe, ahogy a pászka a kivonulás emlékünnepe eredetiben, de Isten múltat köt össze jövendővel az ünnepei kapcsán. A népnek a kivonulást kellett ünnepelni tavasszal, de már tudjuk, hogy Krisztust vetítette ki. Hogy ünnepeljük a pászkát? Kivonulás ünnepeként? Nem! Krisztusra emlékezve. Hogy kellett ünnepelni a szombatot? A teremtés ünnepeként, de ma már tudnunk illene, hogy Krisztust vetíti elő.


„A zsidó levél ebbe a nyugodalomba való bemenetelről beszél.”

Melyikbe? Hetenként egy napba? Olvasd már el, hogy miről ír, légyszi’! Krisztus nyugalmába.


A tél az alvás időszaka. Télen alszik minden. A szombat a nyugalom, nyugszik mindenki. Nem tesz semmit, bármi történik nem cselekedhet elvben. Az, hogy ne télen és ne sabbaton legyen azt jelenti, hogy ne akkor, mikor alszunk, hanem legyünk felkészülve. Tehát arra szólított fel szerinted Jézus, hogy a tanítványok azt imádkozzák, hogy Atyám, Jeruzsálemet március és október között és ne szombaton romboltasd le? Atyám, ne kelljen sabbaton menekülnünk, és ne hidegbe?

2014. szept. 24. 20:09
 20/23 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező!


Érdekes az elképzelésed a Teremtés hét napja és a ezredévek összefüggéséről. Szeretném megkérdezni, hogy akkor a 3. az 5. és a 6. évezred hogyan függ össze a Teremtés 3. 5. és 6. napjával?


A Krisztus 1000 éves uralma még előttünk áll (persze van aki szerint már benne vagyunk, de ezt most hagyjuk), akkor miért is nem ünnepelhetjük a szombatot a Teremtés emlékünnepeként?


Én télen sem alszok többet, mint nyáron, és szerintem az emberek általában így vannak ezzel, mert nem medvék, vagy kis rágcsálók vagyunk... Szerintem teljesen önkényes ez a magyarázatod Jézus mondatára. Itt valódi télről és valódi szombat napról van szó.


Üdv. Péter

2014. szept. 25. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!