Ezt egy zsidótól olvastam a gyk-n, szerintetetek hogy értette?

Be linkelnéd a forrást ahol írva van a válasz?

Jó lenne tudni, hogy miről is szolt az említett beszélgetés,könnyebb lenne válaszolni a kérdésedre.

A hücpére egy elég alapos magyarázat.

[link]

A 7 keresztényt meg nem tudom.

Nyers, szókimondót jelent gondolom.

Illetve a másik rész, hogy a keresztények nagy része álszent és képmutató. Vannak akik még a vallásukat sem ismerik.

"Ezt egy zsidótól olvastam "

Ebben biztos vagy ?

Lehet hogy csak annak mondja magat .

Nezz utana :)

Szia kérdező!

Én vagyok az a bizonyos zsidó aki azokat a sorokat "költőte". :D

Nos,mi az a hücpe ,ki számít annak?:

A hücpe jiddis/askenázi héber eredetű szó.

Askenázi héberbe khúcpó (a végén a kómec álef nikúd az askenázi dialektusba ó ,vagy ú -keletibe- ,jiddisbe héber/arámi eredetű szavaknál e)

Így kell írni: חצפה

Jelentés: a magyar nyelvben igazából konkrét találó szó ,amivel fordítani lehetne ezt a szó nincs.

De én leginkább úgy értelmezem ,hogy: okoskodó ,vagy kotnyeles.

De ezt csak igazábol poénbol írtam -kicsit szarkasztikus emberke vagyok :DD-.

Arról ,hogy kik a hücpék ,pedig jó példa a 6-os.... :)

De biztos van olyan ember eme földgömbön ,kinek én számítok hücpének. :D

7 keresztény ,avagy kikre gondoltam?:

Nos,amikor azt írtam ,hogy "7 keresztény maradna" nem gondoltam senkikre max. -összintén bevallom- a Pápára.

Aki egyébként számomra egy nagyon szimpatikus ember.

De visszatérve ,hogy miért írt ezt?:

Azért ,mert:

1. Egy keresztény más vallások híveinek a hitét úgy tudja megkérdőjelezni ,mint egy más vallás híve egy keresztény hitét

2. Sok keresztény -fundamentalisták- azt hiszik ,hogy ők minden ember felet ítélkezhetnem -pedig: ne ítélkezetek ,hogy ne ítélhetessenek feletettek- ,de ha a hitűket meg merik kérdőjelezni akkor elkezdenek mindenel dobálozni ,ami elképzelhető (pl. az ílletőbe démonok vannak) és/vagy az ílletőt okoskodónak ,szószerint egy hücpének definiálják

+

Ha nem sikerül megtéritenük akkor még neked legyen bűntudatod...

Szal kb. erre gondoltam ,bár ez szerintem leírva nem túl egyértelmű.

A keresztények írtására egyáltalán nem gondoltam.

Én még a legutáltabb ellenségemet sem ölném/öletném meg.

Én alapjába véve tisztelem a kereszténységet -mint embertársaim- és nagyon tetszik egyébként a nesztoriánusok hagyománya.

De a fundamentalistáktól az agygörcs kerülget.

Bár tény: fundamentalisták mindenhol vannak ,a zsidóságban is.

Egyébként nem tudom ,hogy a tárgyhoz tartozik-e ,de anno én is fundamentalista keresztény vótam ,mint az a Donáld Trámp gyerkőc. :P

Üdv!

Ui: azért írhattál volna privibe. :DD (bár mostanába nem igazán tudok úgy vissza írni)

( csak a fontosabb részét akartam kimásolni, de végül nem volt szivem kihagyni belõle )

A hücpe

A sajátosan jiddis szavakkal meghatározható embertípusok között „elõkelõ" helyet foglal el a címszavunkban szereplõ figura. Csakhogy nehéz lenne egyetlen szóval lefordítani: a hücpe ugyanis a héber chucpá (= szemtelenség) szóból ered, az mégsem ugyanaz, mint amit értünk alatta. A hücpe inkább olyan ember, aki merészen megmondja a magáét, olykor bizony megsértve az idõsebbet, a tapasztaltabbat, az elõkelõbbet, a nála fontosabb személyt. Szemtelennek mégsem nevezném, hiszen nem a másik megsértése a célja, s a merészség feltétlenül nagyobb szerepet játszik gyakorta bántó viselkedésében, mintsem a bántó szándék. Egyszóval olyan embert értünk alatta, „aki mindig megmondja a magáét", még ha ez nem is arat feltétlen sikert, s ha ezzel olykor önmagának is árt vele. Nem véletlen, hogy a Talmud tréfásan meg is jegyzi: chucpá klapé samájá mehanjá, vagyis a merész, szemtelenül õszinte igazmondás még a Mindenható istennek is imponál... Éppen a fentiek alapján a kevésbé õszinte, inkább nyakas, bántó célzatú szemtelenségre a jiddisnek egy másik (talán sokak számára még ismertebb) — ugyancsak héber eredetû — szava van: azeszpónem (= szemtelen, pimasz, pofátlan). Így az azeszpónemnak (ellentétben a hücpe viselkedésével) már semmi mentsége sincs. Érdekes, hogy ennek a szónak a forrása a héberben két ismert szó összetétele: azut panim, vagyis az arc keménysége. Az ilyen embernek ugyanis, ahogy a magyarban szokás mondani, "nincs bõr a képén". A héber nyelvi gondolkodásban e mögött az a képzet áll, hogy az embernek ahhoz, hogy megbántsa embertársát, elõbb meg kell keményítenie arcvonásait, el kell tüntetnie humánus érzelmeit, különben hogyan lenne képes ilyen szörnyûségre? Aki a szégyenpírt hozza embertársa arcára, mintha vért ontott volna — vallották a régiek. A Talmud tanítása szerint a második jeruzsálemi Szentély a "hiábavaló gyûlölet" (a szin’at chinam) miatt pusztult el. S ez még sokkal nagyobb veszélyt jelentett a zsidóság számára, mint az elsõ Szentély pusztulása, amely a három fõbûn (a gyilkosság, a vérfertõzés és a bálványimádás) elkövetése miatt veszett oda. Hiszen az salamoni Szentély pusztulása után csupán 70 évig kellett várni az új megépülésére, míg a második tragédia óta közel kétezer év múlt el, s a Szentély még mindig nem épült fel újra. A talmudi történet szerint két hasonló nevû ember élt a zsidó fõvárosban: Kamca és Bar-Kamca. Az egyik elõkelõ úr nagy lakomát rendezett, ahova a legnagyobb zsidó tudósok és vezetõk is hivatalosak voltak. Erre a rendezvényre meghívót küldött barátjának, Kamcának, csakhogy a küldönc eltévesztette a nevet, s a meghívást a házigazda haragosának, Bar-Kamcának továbbította. (A posta nálunk is szokott hasonló "tréfákat" elkövetni.) Amaz úgy vélte, itt az alkalom, hogy végre kibéküljenek, s boldogan indult az ünnepi vacsorára. Amikor azonban a vendéglátó meglátta õt, odament hozzá, azonnal el akarta távolítani. Bar-Kamca könyörgõre fogta a dolgot: kifizeti a vacsora árát, csak ne szégyenítsék meg mások elõtt. A gazda nem tágított. "Kifizetem az egész lakoma árát, csak hadd maradjak egy darab ideig, aztán csendben eltávozom" — mondta. Emberünk szívében azonban a "hiábavaló gyûlölet" erõsebb volt a józan észnél, s kegyetlenül kidobatta Bar-Kamcát. Amaz elment a rómaiakhoz, és hamis vádakkal feljelentette a zsidó vezetõket. Így került sor — tanítja a Talmud — a második Szentély szörnyû pusztulására. Amikor pedig barátai késõbb számon kérték rajta, így válaszolt: — Nem a házigazda viselkedése miatt sértõdtem meg, hiszen õ csak egyetlen gyarló ember, hanem azért, mert Izrael bölcsi és vezetõi mind ott voltak a lakomán, s egyikük sem szólt egyetlen szót sem érdekemben, némán tûrték a megszégyenítést... A hücpe és az azeszpónem kifejezések és a mögöttük húzódó embertípus jobb megértése érdekében néhány kedves zsidó anekdotát is fel kell használnom: Kohn a jiddis színházban ül, de képtelen figyelni az elõadást, mert elõtte egy zsidó házaspár beszélget. A végén kénytelen már rájuk szólni: — Ne haragudjanak, de egy szót sem hallok... Mire az aszony fölháborodottan válaszol: — Na nézd csak ezt az azeszpónemot! Neki meg kell hallania mindazt, amit itt én a férjemmel beszélek... Egy másik, rég lezajlott történet talán még jobban megvilágítja a két szó (a hücpe és az azeszpónem) közti különbséget: A Debrecenbõl Budapestre tartó gyorsvonat harmadosztályán az egyik újfehértói bálbósz (tanultuk: hitközségi „választópolgár") felfedezi a rabbiját. Nem tudja megállni, hogy meg ne szólítsa: — De rebelében, hát maga is csak harmadosztályon utazik? A rabbi elgondolkodva így válaszol: — Nézze, édes fiam, én csak egy egyszerû vidéki rebe vagyok. Tudja, a budapesti fõrabbi biztosan különvonaton utazik, de legalábbis az elsõ osztályon, a debreceni fõrabbi sem utazhat másutt, csak az elsõ, vagy esetleg a második osztályon, rajtam azonban nem kell csodálkoznia. Azt azonban sehogy sem értem, hogy egy ilyen elsõ osztályú azeszpónem, mint maga, hogyan kerül a harmadik osztályba...

( néhai ) Raj Tamás fõrabbi ( nyugodjék békében )

A könyv címe: Száz + 1 jiddis szó