Ki a déli király a Dániel.11:11. szerint?

Szia!

Ahogyan észak és dél egymással szemben álló pontja Földünknek, akként használja a prófécia ezt a megjelölést a világtörténelemben az egymással szembeálló nagyhatalmi törekvések szemléltetésére.

Vagyis nem egy igevers dönti el, hogy ki az északi és ki a déli király, hanem éppen az adott történelmi szituáció. A fejezet elején Xerxés után még kilenc uralkodója volt Perzsiának, a jövendölés azonban már átugorja ezt a történelmi kort, mivel Xerxés volt az utolsó király Perzsiában, aki a görögök ellen háborút indított. Ezért a következő versben már egy új birodalom királyának a feltámadásáról ad tájékoztatást az angyal. “Támad egy erős király, és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik.” (3. vers). Ezek a kijelentések félreérthetetlenül Nagy Sándorra irányítják a figyelmünket. Olyan nagy birodalom felett uralkodott, amilyet még addig nem látott a világ. “De alighogy támadt” kezdi a 4 vers: Alig 13 éves uralkodás után 32 éves korában hirtelen meghal. Alighogy elérte hatalmának csúcsát, már el is tűnt a történelem színpadáról. Majd így folytatja: . “Megrontatik az ő országa, és elosztatik az égnek négy tája szerint.” - Ahogy az angyal is jelzi, Nagy Sándor országa nem az ő maradékaira száll át halála után.

Nagyon hangsúlyos szavakkal jelzi az angyal azt, hogy mi fog történni az “erős király” halála után. “Országa: ...megrontatik, ...elosztatik, ...szétszaggattatik, ...másoknak adatik.” Ezek a szavak tökéletesen felvázolják azt a történelmi kort, amikor az egymással marakodó és hatalomra vágyó tábornokok küzdöttek a trónért. Ennek érdekében először megölték Sándor vér szerinti leszármazottait, fiát és a féltestvérét. Majd pedig egymás közötti marakodásuk eredményeként “szétszaggatták” Nagy Sándor birodalmát négy felé, az égnek négy tája szerint:

Nyugaton - Kassander szerezte meg Macedóniát.

Északon - Lissimachos uralma alá került Trácia.

Keleten - Seleukosz-é lett Szíria és Babilónia.

Délen - Ptolemaios hatalmába került Egyiptom.

A Birodalom szétosztása azonban nem véglegesítette az uralkodási területek határait. Az egymás elleni küzdelem tovább folyt, mintegy beteljesítve azt, amit az angyal mondott, hogy Nagy Sándor halála után “megrontatik az ő országa”. Ez a küzdelem végül is oda vezetett, hogy északon teljesen a Seleukosz dinasztia jutott hatalomra, délen pedig a Ptolemaios dinasztia. Ettől az időtől kezdve két egymással szemben álló hatalom sorozatos küzdelmét vázolja fel a jövendölés, egészen a vég idejéig.

Minden esetben Isten népéhez viszonyítva, Palesztina földrajzi fekvését alapul véve nevezi “Délnek” vagy “Északnak” ezeket az országokat, illetve hatalmakat.

Röviden vázolva:

Először a Görög Birodalom utódállamainak egymás elleni küzdelmére alkalmazza. (5-6. vers).

Majd a Római Birodalom is “észak királya”-ként van jelölve, szembe állítva Egyiptommal, mint “dél királyá”-val. (14-15. vers).

A kereszténység táborán belül is kialakul a két egymással szembeálló pólus, ahol az egyik a másik fölé akar kerülni, a másikat uralni akarja. (31-36. vers).

Velük kapcsolatban nem hangzik el közvetlenül az észak és a dél megnevezés, de mivel az észak-dél küzdelem sorozatba van beágyazva a róluk szóló beszámoló is, ezért nyugodtan alkalmazhatjuk rájuk is ezt a megnevezést.

Ugyanilyen módon mutatja be az angyal az istentagadó ateizmus kereszténység elleni hatalmi törekvéseit is. (37-39. vers).

Végül pedig azokról ad tájékoztatást, akik a Föld történelmének utolsó nagy küzdelmében állnak majd szembe egymással. (40-45. vers).

Üdv. Péter

Ezt a fejezetet talán másvalaki írta, mind a Dán 7-9. apokalipszisét, erre utal a Jeromos kommentár is. Keletkezési ideje nagyjából i.e. 164 elé tehető, a szerző ugyanis ismeri a templom megszentségtelenítését, de nem tud annak felszentelésétől. Minden bizonnyal Palesztinában írták, szerzője talán a hasszideusokhoz tartozott.

Az 1-4. vers tömören összefoglalja a Perzsa birodalom történetét a görögök elleni háborúkig, majd rátér Nagy Sándor hódításaira, és birodalmának összeomlására, amely a szerző szerint négy felé szakadt. Ez azonban nem egészen tükrözi a történelmi valóságot, a makedón világbirodalom romjain ugyanis független államok is létrejöttek, ráadásul három nagy állam volt az, amely kiemelkedett. A szerző azonban nem a diadokhoszok idején, hanem a Kr.e. 2. század közepén él, ezért jóval kevesebb információja van a korábbi történelmi időkről, erre utal a szűkszavúsága is.

Ezek után azonban meglódulnak az események, a hellenisztikus korszakról már elég jól be tud számolni. Az északi és a dáli király (5. vers) közvetlenül Alexandrosz birodalmának összeomlása után jelenik meg a szövegben, minden bizonnyal a Palesztinától számított két nagy diadokhosz államot, a szeleukidákat és a ptolemaidákat jelöli, és azok háborúskodásait írja le egészen IV. Antiochos Epiphanesz megjelenéséig. Azt gondolom, a déli király végig a Ptolemaida dinasztiát jelenti.

Üdvözlettel,

Dante

A Szentírásból látható, hogy ’a vég ideje’ kifejezés az emberi uralmak tevékenységeihez is kapcsolódik.

A Dániel 11:40-ben ez olvasható: „a vég idején a déli király küzdeni kezd vele [az északi királlyal], az északi király pedig forgószélként tör rá szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval”. Azután a prófécia „az északi király” tevékenységeiről számol be, és feltárja, hogy utoléri majd a vég

Ebből arra lehet következtetni, hogy ez ’a vég ideje’ az az időszak, mely „az északi király” elpusztításával fog tetőzni. Ezt támasztja alá az is, hogy a beszámoló ezt megelőzően azt írja ’az északi királyról’, hogy üldözi Isten szolgáit – azokat, ’akik éleslátásúak’ – „a vég idejéig”, mely időszak ehhez a királyhoz köthető

’A vég idejének’ egy másik jellegzetessége, hogy ebben az időszakban fel fog állni „egy vad ábrázatú király”, és fölkel „a fejedelmek Fejedelme” ellen, ám végül összetöretik, elpusztul. Ez a „király” a négy részre szakadt görög birodalomból létrejött királyságoknak a befejező szakaszában fog felállni

Mivel „az északi király” és „a déli király” ugyanabból a birodalomból származott, ésszerű feltételezni, hogy a „vad ábrázatú király” a kettő közül valamelyik, az őhozzá köthető „vég idején”.

Az első világháború után a büntető békeszerződés bizonyára ’összetűzés’ volt, ingerlés a megtorlásra. A déli király, miután győzött a második világháborúban, félelmetes nukleáris fegyvereket célzott vetélytársára, és egy erős katonai szövetséget alakított ellene, a NATO-t. Az évek múltával ’összetűzésébe’ beletartozott csúcstechnikával rendelkező kémrendszere, valamint diplomáciai és katonai támadásai is.

Hogyan reagált az északi király? „Mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja azokat” (Dániel 11:40b). Az utolsó napok történelmét az északi király terjeszkedése jellemezte. A második világháború alatt a náci „király” áradatként hatolt a környező országokba, túllépve határain. A háború végén az utód „király” erős birodalmat épített saját határain kívül. Vetélytársa ellen a hidegháború alatt csatlósaik között zajló háborúk és lázadások formájában harcolt Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.

Dániel 11:27–30a Német Birodalom Nagy-Britannia, melyet

(I. világháború) az angol—amerikai

világhatalom követ

Dániel 11:30b, 31 Hitler Harmadik Angol—amerikai

Birodalma világhatalom

(II. világháború)

Dániel 11:32–43 A kommunista országok Angol—amerikai

tömbje világhatalom

(a hidegháború)

Dániel 11:44, 45 Később lép színre Angol—amerikai

világhatalom

A Dániel könyvének 11. fejezetében található prófécia nem jövendöli meg azoknak a politikai hatalmaknak a nevét, amelyek a különböző időszakokban az északi király, illetve a déli király szerepét töltik be. Személyük mindig csak azután válik ismertté, miután kezdenek megtörténni az események. Ezenkívül, mivel az összetűzés több részletben történik, vannak olyan időszakok is, amikor nincsen összetűzés — az egyik király uralmon van, mialatt a másik tétlen.