A keresztény vallásban létezik olyan, hogy jó és rossz egyensúlya?

"Akkor miért csinálom a jót?"

Szomorú, ha csak azért, mert valami viszonzást vársz cserébe. Tedd egyszerűen a jóság szeretetéért.

A "Ki mint vet úgy arat" eredetileg bibliai idézet, csak nem tudom most szó szerint idézni...

de sztem így is érthető:

amit adsz, azt kapod vissza és így bizonyos értelemben a jó-rossz egyensúlya is benne van.

Ezt keleti tanok karmának nevezik.

"A keresztény vallásban létezik olyan, hogy jó és rossz egyensúlya?"

Nincs ilyesmi.

"Azt tudom,hogy a jó cselekedetek,azok használnak abban,hogy inkább a menny felé "tolódj el"."

Nagyjából.

"De van olyan,hogy ami jót teszel azt visszakapod?"

Kizárt. A kereszténység sajátossága, hogy a világban NEM jár fizetség azért, ha jó vagy. Sőt, a bibliai történetek jelentős része arról szól, hogy a jók szenvednek, miközben a rosszaknak sikereik vannak.

Gondolj bele: ha a jóságért fizetség járna, akkor a jóság fogalma megszűnne, mert beleolvadna a hasznosság fogalmába.

Az ókori görögöknél és rómaiaknál még nem létezett jó és rossz abban az értelemben, ahogy a kereszténységben. A rómaiaknál már volt jogszerű és jogszerűtlen, tehát amit a császár törvénye előír, az jogszerű, ami ezzel ellentétes, az jogszerűtlen. A görögöknél még ez is alig volt, ők sikeres és nem sikeres, ügyes és ügyetlen stb. embereket és tetteket különböztettek meg. A kereszténységben újdonság, hogy nemcsak azt vizsgálja, hogy egy adott tett kézzelfogható előnyökkel járt-e (görög felfogás) vagy megfelelt-e a jogszabályoknak (római felfogás), hanem "jó" és "rossz" kategóriái szerint is vizsgálja a tetteket.

Szemben az "ügyes" és "hasznos" vagy "előnyös" tettekkel, a "jó" tettek nem biztosítanak előnyöket, hanem csak jók.

Szia!

Talán meglepő lesz a válaszom, de igen, létezik, még ha ezen egészen mást is ért a Biblia, mint ahogyan azt előre gondolnánk. A Szentírás szerint Isten mindent jónak teremtett. A rossz ilyen értelemben "természtellenes". Az, hogy mi mégis természetesnek vesszük, abból adódik, hogy részünkké vált a rossz, mivel bűnre hajló, bűn által megrontott természettel élünk. Ha Isten úgymond "magára hagyná" a világot a Föld már rég kietlen és puszta lenne. Az, hogy még élünk, és van esélyünk a jóra csak azért van, mert ő "visszatartja" a rosszat és annak következményeit. Ilyen értelemben létezik jelenleg a jó és rossz egyensúlya.

A jó cselekedetek önmagukban kevesek ahhoz, hogy valaki a "menny felé tolódjon el". A jócselekedet a szeretet életrendjének természetes következménye. Aki e szerint az életrend szerint él, abban nem lesz utána rossz.

Üdv. Péter