Ha a biblia annyira hiteles, akkor miért nincs benne pontos magyarázat mindenre?

Mert a Biblia nem hiteles.

Már a gondolkodóbb hívek sem hisznek el belőle mindent.

Különösen a igaz ez azokra a részekre, amiket a fundamentalista hívek "történelmi részeknek" hisznek:

A Biblia azt md

Elnézést, hamarabb elküldtem az előző hozzászólást.

Szóval azt mondja a Biblia (Dániel 5), hogy Babilont egy bizonyos "méd Dáriusz" foglalta el. Csakhogy a történelem nem ismer ilyen uralkodót. Lehetséges, hogy a szerző I. Nagy Dáriuszra gondol, csakhogy ő méd volt, nem pedig perzsa. Éppen ezért, akik a Bibliát szó szerint értelmezik, igyekszenek ezzel-azzal azonosítani ezt a bibliai személyt.

Ennél is nagyobb zűrzavar, ami a 6. fejezetben történik. Nem világos számomra, hogy a szerző a Méd vagy a Perzsa Birodalmat érti-e Babilon utódjának, de az is lehet, hogy a kettő össze van vonva (méd-perzsa), mint más helyeken. Mindegy, mondjuk, hogy a Perzsa Birodalom idején vagyunk a 6. fejezetben. A szerző azt állítja, hogy a JHVH tiszteletet ebben az időszakban bevezették a Birodalomban.

Lássuk, ez mennyire hiteles: Babilon i.e. 539-ben bukott el, tehát kb. ebben az időszakban játszódik a 6 fejezet. A történelem nem tud arról, ebben az időszakban Perzsiában, vagy más pogány birodalomban bevezették volna Izrael istenének a tiszteletét, ez valószínűleg csak a szerző fantáziája volt. A Biblia és Josephus Flavius ugyan beszél arról, hogy Nagy Kürosz perzsa király elismerte a JHVH-t, de a görög források, pl. Xenophón vagy Hérodotosz, aki megírta a király életrajzát egy szót sem tud róla. Valószínűleg ez is olyan kitalált történet, mint Flavius-nál Nagy Sándor állítólagos jeruzsálemi látogatása, amiről más források (pl. Plutarkhosz) nem tudnak.

Komolyabb teológiai körökben Dániel könyvének ezeket a fejezeteit nem értelmezik szó szerint, kivéve a neoprotestánsokat.

"Ha a biblia annyira hiteles, akkor miért nincs benne pontos magyarázat mindenre?"

Ez amugy nem a hitelességét hanem az érthetőségét cáfolja.

Szia,

Ahogyan a 3-as Hozzászóló és Drakula is frappánsan megválaszolták a hitelességének semmi köze ahhoz, hogy te megérted-e. Úgy gondolom hogy a versek többségét - akiknek tudjuk a pontos szerzőjét - sem érted meg anélkül, hogy mondjuk tanulnál irodalmat. Vagy a felsőfokú matematika is “kínai” neked ha előtte nem tanultad meg az alapokat. Ennyire egyszerű.

2-4 és 5. Hozzászóló peches vagy. Pont ebből a témából írtam a szakdolgozatomat, amire összesen 5 évet tanultam, ebből az utolsó kettőt ennek kutatásával töltöttem 23 évvel ezelőtt! Nos ennyi erővel szeretném megkérdezni tőled, hogy akkor a bibliai Saul király és Dávid király sem létezett? Mert hogy ilyen nevű királyok is csak a Bibliában vannak a korabeli egyéb írásokban nem. Jaaa, hogy nem ez volt az eredeti nevük?! Ja hogy Nabukodonozor, és Belsazár eredeti neve sem ez volt? Sőt az Úr Jézus Krisztusé sem…sőt az előbbi kettő név - ahány magyar bibliafordítás szinte annyiféleképpen szerepel…milyen érdekes…

Biztos a neoprotestánsok hülyék. Milyen érdekes, hogy mégis beválasztják őket a “komolyabb teológiai körök” a Szentírás fordító bizottságába. Ja, hogy nekik is vannak felsőfokú teológusaik? Ééérdekes.

Engem is felhívott a zsidó Rabbiképző rektora és gratulált a szakdolgozatomhoz, és a segítségemet kérte egy dologban. Úgy tűnik azért mégsem vagyunk annyira hülyék hála Istennek.

Talán érdemes lenne kicsit tájékozódni a témában mielőtt butaságokat írnál.

A Biblia hitelességéről pedig egy gondolat még:

"Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel, Homérosz Iliászának csak 643 kézirata létezik, Thulydides Peloponnesosi háborújának csak 8, Tacitus műveinek csak két kézirata van meg. A bibliai szöveg hitelességét illetően a bizonyítékoknak olyan bősége áll rendelkezésre, hogy egyértelműen kimondhatjuk: A keresztény ember kezébe veheti a teljes Bibliát és mindennemű kétely vagy habozás nélkül vallhatja, hogy az Isten beszéde, amely a lényeget érintő változás vagy károsodás nélkül adatott tovább nemzedékről nemzedékre az évszázadokon át."

(F. G. Kenyon: Our Bible and the Ancient Manuscripts, 55. l.)

Üdv. Péter

Péter, a Szentírás fordító bizottsága nekem nekem semmit nem jelent, a teológiát ugyanis nem tartom igazi tudománynak, mert nem is az:

[link]

Ettől függetlenül a teológiának van egy tudományosabb, és egy kifejezetten áltudományos része is. A történetkritika legalább igyekszik az eredeti szerző szándékait feltárni, a neoprotestánsok meg inkább hit alapján viszonyulnak a Szentíráshoz.

A szakdolgozatodhoz egyébként gratulálok, mert olvastam, mikor adventista voltam. Szépen összeszedted a dolgokat, de ettől függetlenül nem értek veled egyet. Dániel 1-6-ot nem tartom történelemnek, hanem hanggadának tartom, amik valószínűleg régebbi hagyományokra mennek vissza, mint a 7-12. fejezetek.

"Nos ennyi erővel szeretném megkérdezni tőled, hogy akkor a bibliai Saul király és Dávid király sem létezett?"

Saul létezésére nincs bizonyíték, Dávidra van egy "dwd" felirat. A bibliai leírásaik feltehetően novellisztikus alkotások - itt szerintem hasonló a helyzet, mint a történelmi és az evangéliumi Jézus esetében, hogy mennyire azonos a kettő.

"Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel,"

De azt gondolom tudod, hogy nincs két egyforma kézirat. Egyébként nem csodálkozom azon, hogy sok bibliai kézirat van. a kereszténység államvallás lett a Római Birodalomban, és Nagy Konstantin a saját költségére rendelt az Egyháznak Bibliát.

Ha jól emlékszem, Bart D. Ehrman azt mondja "A kereszténység diadala" című könyvében, hogy a kereszténységnek két alapítója van: Pál apostol, és Nagy Konstantin.

Üdvözlettel,

egy ateista.

Sziasztok,

Ajánlom szíves figyelmedbe David Rohl: Az ​elveszett testamentum című

könyvét, mely az ószövetség történetét tartalmazza a XXI. századi történész szemszögéből. A szerző végighalad biblia történetein, és behelyezi azokat a valódi történelmi hátterébe. A környező civilizációk forrásaiban megdöbbentően sok olyan utalást sorol fel, amely megegyezik az Ószövetségben leírtakkal és megerősíti mindazt, amit korábban legendának neveztek és elvetettek. Emellett – a régészeti leletekkel összefüggésben – új értesüléseket nyújt és új történeteket tár fel olyan személyiségekről, mint az említett Saul és Dávid vagy Salamon, azok valódi neveivel…szerintem tetszeni fog. Nyilván én sok mindennel nem értek vele egyet, de a munkáját nagyra becsülöm, és hálás vagyok neki.

A szerző 1988 és 1990 között szerezte meg egyiptológusi diplomáját a londoni University College-ben. Disszertációjának témája az egyiptomi Harmadik Átmeneti Kor kronológiájának felülvizsgálatáról szólt. Elnöke lett a Sussex Egyiptológiai Társaságnak (SES), 1990-től az egyiptomi keleti sivatag régészeti felmérésének vezetője. 1995-ben jelent meg a Fáraók és királyok című könyve, amely egy csapásra ismertté tette a nevét régészkörökben is, és az érdeklődők szélesebb körében is.

Üdv. Péter