Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Miért gondolják sokan úgy,...

Miért gondolják sokan úgy, hogy a világ bizonyos aspektusainak, mint a természetfeletti vagy Isten léte, az ateista elképzelés egy jó modell?

Figyelt kérdés

Tehát van az ateista modell ami arra épül, hogy semmilyen természetfeletti, semmilyen spirituális és semmilyen isteni lét vagy beavatkozást nem tapasztalunk a világban. Valamint a tudomány sem képes ezeket mérni vagy megfigyelni, ezért ilyen dolgok egyszerűen nem léteznek.


Szerintem ez nem egy jó modell mert:


1. Nem elég rugalmas. Nem elég rugalmas mert ha mégis tapasztalunk bármilyen természetfeletti vagy isteni beavatkozást, akkor azt automatikusan másnak próbálja beállítani mint ami. Tehát megpróbál "racionális" magyarázatot találni vagy ha más nem véletlennek nevezi, ezzel beépítve a modellbe.


2. Indokolatlanul leszűkíti a zsák száját. Ha én indokolatlanul felállítok egy modellt, hogy pl. a földönkívüli élet nem létezik, mert nem tapasztalom, és nem tudom megfigyelni őket, akkor ebből kifolyólag modellemet helyesnek gondolhatom, mert hát azzal, hogy semmi földönkívüli életszerűt nem tapasztalok életem során, igazolva van a modellem.



2023. júl. 25. 06:28
1 2
 1/20 anonim ***** válasza:
93%
Nincs olyan, hogy ateista modell. Aki ateista, az nem hisz istenben, ennyi és semmi több. Ettől még hihet bármilyen természetfelettiben, spiritualitásban, köztünk élő ufókban, ilyesmikről az ateizmusa már semmit nem mond.
2023. júl. 25. 07:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/20 hollófernyiges ***** válasza:
92%
Ockham borotvája miatt. Nagyon egyszerű hipotetikus létezők egész sorát hozzátenni a világmodelledhez, például láthatatlan rosszindulatú démonokkal magyarázni azt hogy kikötődött a cipőfűződ. Ockham elve viszont magába foglalja azt, hogy az elméletnek meg kell magyaráznia minden tapasztalatot. Vagyis ha ténylegesen tapasztalunk természetfölöttit, ami mással nem magyarázható egyszerűbben, akkor ennek alapján az ateisták örömmel befoglalják azt is a világmodelljükbe, mert már van rá bizonyíték.
2023. júl. 25. 08:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/20 A kérdező kommentje:

#1 Én a materialista ateistákra gondoltam, hogy konkrétabb legyek.


#2 De William Ockham maga is hívő keresztény volt, ferences szerzetes, filozófus, apologéta és nem azért alkotta meg Ockham borotváját, hogy Istenre is alkalmazzuk azt.


Isten elemzése és megértése túlmutat az ockhami borotva határain. Isten fogalma, az Isten közel sem egyszerűbb magyarázat, hiszen célzottan a végtelenséggel és mindenhatósággal kapcsolatos. Az ockhami borotva csak kis mértékben segíthet a teológiai és vallási kérdések racionális elemzésében, de nem nyújthat teljes magyarázatot Isten létezésére vagy tulajdonságaira.


Az ockhami borotva nem egy abszolút szabály, és nem mindig alkalmazható a helyes megközelítés megtalálására. Vannak olyan esetek, amikor a bonyolultabb magyarázatok vagy elemek szükségesek ahhoz, hogy a jelenségek teljes mértékben megérthetőek legyenek. Ezért, míg az ockhami borotva hasznos eszköz lehet a tudományos vagy filozófiai elemzésekben, nem nyújt kielégítő választ Istenre vonatkozóan.

2023. júl. 25. 10:39
 4/20 hollófernyiges ***** válasza:
87%

De, a borotva Isten ideájára is alkalmazható, bár szegény Ockham valószínűleg forog a sírjában ilyenkor.


Ockham nem azt mondja, hogy mindig a legegyszerűbb magyarázat a legjobb, hanem a legegyszerűbb, ami minden megfigyelést lefed. Ha megfigyeljük Istent vagy a természetfölöttit, vagy logikailag törvényszerű a létezésük, akkor be kell őket emelni a világmodellünkbe. Addig csak hipotézisek.

2023. júl. 25. 10:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/20 anonim ***** válasza:
59%

Mi racionálisabb?


Csoda, hogy Jézus a vízen járt?


Nem csoda, hisz előtte cölöpöket vertek le, s azokra lépett.

2023. júl. 25. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/20 anonim ***** válasza:
15%
Ockham borotvája nem alkalmas teljesen ismeretlen, vagy nagyon ritka események megítélésére, mivel nem racionális azt feltételezni, hogy az észlelés nem másod- vagy harmadlagos jelenségekre terjed csak ki. Ékes példája mondjuk a tudományon belül az élet kialakulásának kérdése. Jelenleg egyetlen ilyen eseményről feltételezzük, hogy megtörtént, és semmiféle információnk nincs róla, hogy ez hogyan történhetett meg. Van hozzávetőleges információnk a kozmikus struktúrák kialakulásáról, meg a biológiai szervezetek evolúciójáról, de a kettő között nagyon nagy a távolság. A tudományos konszenzus arról, hogy a szervetlen anyag komplexifikálódása hozza létre az életet olyasmi, mintha tudnánk mondjuk a szárazföld egy pontjának tengerszint feletti magasságát, meg a tengerpart hozzávetőleges helyzetét onnan kétezer kilométerre, és azt feltételeznénk, hogy a földfelszín egyenletesen lejt a ponttól a tengerpartig. Természetesen lehet, hogy tényleg így van, de a földfelszín valós alakjának ismeretében ezt nem tekinthetjük egy észszerű hipotézisnek.
2023. júl. 26. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/20 hollófernyiges ***** válasza:
94%
Lehet, de ilyenkor nem az a jó megoldás hogy kitalálunk mindenféle olyan entitásokat, amikhez távolról hasonlókat sem ismerünk, hanem be kell vallani hogy a tudásunk - egyelőre - elégtelen. Különben is honnan tudnánk, hogy a sok, egymástól nagyon eltérő istenségből és világmagyarázatból (Jehovától Síván és Amateraszun keresztül Quetzalcoatlig) melyik jobb a másiknál.
2023. júl. 26. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/20 anonim ***** válasza:
12%
#7 a kettőnek nincs sok köze egymáshoz. Az istenek meg a mítoszok nem a hiányos ismeretek pótlására jöttek létre. Többek között ez is egy mítosz, hogy a vallás a tudomány pótlékaként jött létre 🙂
2023. júl. 26. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 anonim ***** válasza:
100%

"Az istenek meg a mítoszok nem a hiányos ismeretek pótlására jöttek létre"

Ha megnézzük a legkorábbi vallásokat, pont azt látjuk, hogy de. Mindegyik vallás teli van olyan kijelentésekkel, amik a világ akkor még nem értett jelenségeit istenekkel magyarázták. Anno a villámot Zeusz haragjának képzelték, a szivárványt Jahve szövetsége jelének, stb.

2023. júl. 26. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/20 anonim ***** válasza:
0%

És mielőtt kitalálták Zeuszt, meg Noé történetét, azelőtt mit gondoltak, mi a villám, és mi a szivárvány?


Nem, ők nem a jelenséget magyarázták, hanem jelentést társítottak hozzá. Ez nagyon különböző múvelet, ugyanis a tudomány nem társít jelentést a jelenségekhez. Amiről te beszélsz, csak sokkalta később, a természetfilozófia kialakulásával együtt jelent meg, akkor kezdtek olyanokon gondolkodni, hogy a villám valójában égből nagy sebességgel lecsapódó kő (innen a mennykő, mennykőcsapás kifejezések).


De a vallásos felfogás nem ilyen, ott nem gondolkodtak a villám vagy a szivárvány természetéről, csak azt mondták, hogy ilyenek vannak, kész, ezek dolgok, és mivel az éggel hozhatóak összefüggésbe, nyilván az ég istenének hatáskörébe tartoznak. De ha láttak egy villámot lecsapni, nem azon gondolkodtak, hogy vajon mi és hogyan történt, hanem hogy mit jelent, miért kellett látniuk.

2023. júl. 26. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!