Mi volt az Édenkert folyóinak a neve?

Az édenkert négy folyója

A négy folyóról a bibliai szöveg azt állítja, hogy az Édenben van a forrása, onnan jön ki négy ágra szakadva, hogy az Édenkertet öntözze, ezért a közös forrás elsőszámú jelöltje az Anatóliától Indiáig

nyúló hegyvidék, mivel két folyó azonosítása biztos.

Nincs kétség afelől, hogy a P(e)rát az Eufrátesz (sumérül: Buranunna, akkádul: Purattu).

Afelől sincs kétség, hogy a Hiddekel a Tigris (sumérül: Idigna, akkádul: Idiglat). Itt a szöveg azt is közli, hogy a folyó Assurtól keletre folyik.

A Gihón a Biblia szerint Kús országát veszi körül, ami általában Etiópia neve, ezért a középkorban úgy gondolták, hogy itt a Nílusról van szó (egyiptomi nyelven: Hápi), arról viszont nehezen hihető, hogy az ókorban úgy gondolták volna, hogy közös lehet a forrása a Tigrissel és az Eufrátesszel. De lehetséges, hogy Kús neve itt a kassúkat takarja, azaz a mai iráni Khuzisztánt (óperzsa nyelven:

Udzsa), ahonnan több folyó is ömlik az Alsó tengerbe azaz a Perzsa-öbölbe, de ezek neve nem vethető össze a bibliai Gihón névvel. Kús magyarázatául felmerült még Kis város, valamint a

Hindukús hegység neve is. Utóbbit az támasztaná alá, hogy az Amu-darja arab neve Dzsajhun.

A Pisón név mögött a középkorban az Indust látták, amiről a Biblia azt írja, hogy körülveszi Havila

országát, ahol az arany van, és ahonnan a bedólah és a sóham-kő származik. Haviláról elképzelhető, hogy a sumer mitológia keleti országát, haralit takarja, ahonnan aranyat és drágaköveket hoznak.

Harmatta János dravida etimológiával napkelet jelentésűnek magyarázta. A sóham-kő, a jeruzsálemi

főpap melldísze jelentheti a lazúrkövet.

"Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala.

Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem.

És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.

A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét.

És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes."

De mivel az özönvíz valószínűleg teljesen átalakította a föld arculatát, így ezek a nevek semmit nem tükröznek vissza a mai folyókról.

Üdv: én lászló

Az édenkert is egy kép, ami a bibliában gyakran előfordul, és gyakran szó szerint értik.

Az édenkert folyóinak nevei mellett fontosabb a 4-es szám.

[link] - dalet

"Dalettel kezdődik a "daat", tudás szó is. Ez a szó szerepel a 1Móz.-ben is, mikor Ádám és Éva evett a jó és rossz tudásának fájáról ( Nem pedig a tudásnak fájáról!) . Itt ugyanis a tudás egy erkölcsi tudást jelent.

Hasonló hangalakú a "déa" szó, mely már inkább elméleti tudást, véleményt jelent. "