Az egyház elitéli a rokonok közti szexuális kapcsolatot?

A közös őst nehéz lenne kétségbe vonni, ez rendben van.

Ádám és Éva akkor viszont miért nem lehetne valós személy?

Sőt a bűn - melyet elkövettek - volt az oka annak, hogy Jézus megszülessen, mint megváltó.

Ádámék tökéletlenséget, betegséget és halált hagytak ránk, Jézus szerepe viszont az volt, hogy mindezt váltságként feláldozott életével jóvátegye.

A Biblia szerint az első emberi generációk igen hosszú életet éltek a földön. Bár Ádám haláláig sok idő — 930 év — telt el, de az isteni ítélet végül is elkerülhetetlenül bekövetkezett! Majdnem 2000 éven keresztül az emberi életkor viszonylag magas volt. Ádám fia, Sét 912 évig, Énos 905 évig, Kénán 910 évig, Matuzsálem (a feljegyzések szerinti legöregebb ember) 969 évig élt. Noé 950 évet ért meg. Attól kezdődően azonban az életkor rohamosan csökkeni kezdett (1Mózes 5:5, 8, 14, 27; 9:29; 11:10–25).

Miért volt megengedhető az emberiség történelmének kezdetén a testvérek közötti házasságkötés? Isten Ádámot és Évát tökéletesnek teremtette meg, és azt akarta, hogy tőlük származzon az egész emberiség (1Móz 1:28; 3:20). Nyilvánvaló tehát, hogy különösen az első nemzedékeken belül a közeli rokonoknak egymás között kellett házasodniuk. Még a bűn megnyilvánulása után is igen csekély volt az a veszély, hogy az első generációk gyermekeinél szembeszökő fogyatékosság forduljon elő, mivel az emberiség sokkal közelebb állt Ádám és Éva tökéletességéhez. Ezt bizonyítja az akkori emberek hosszú élettartama is. (Lásd még: 1Mózes 5:3–8; 25:7.) De körülbelül 2500 évvel Ádám bűnbeesése után Isten megtiltotta a vérfertőző házasságot. Ekkorra már erősen lecsökkenőben volt az emberek átlag életkora is. Ez a leszármazottak védelmét jelentette, és hozzájárult ahhoz, hogy Isten szolgái között magasabb szintű nemi erkölcs alakuljon ki, mint a körülöttük élő népeknél, amelyek a romlott szokások különféle válfajait gyakorolták. (Lásd: 3Mózes 18:2–18.)

Ha valaki azt mondja, hogy a Biblia szimbolikus, az nem egyenlő azzal, hogy a Biblia mesekönyv. Ady is szimbolikusan írt, mégse mesét, hanem a kőkemény valóságot, ugyanígy értelmezem én a Biblia szimbolikusságát. A kőkemény valóság olyan köntösben, ami az akkor élt emberek felfogásának és gondolkodásmódjának és tudásának megfelelő képekbe öltözött. Csak egy példa, hogy Noé idején az az árvíz nem világ méretű volt, de mivel területi ismereteik csekélyek voltak az akkor élt embereknek a mai földrajzi ismeretekhez képest, ezért azt a valóban hatalmas áradást az akkor élt ember világ méretűnek látta. Vagy a másik, amit az ateista materialisták szeretnek előszedni, a 7 napos teremtés, az nem emberi napban értendő, de az ember azt a hosszú időt levetítette a saját beosztására, rendszerére, a sorrend viszont a tudománnyal egyezik, csak mai tudásunk millió és milliárd években gondolkodik.

Szóval ennyi kitérő.

A kérdésre úgy gondolom, hogy a kérdező logikája logikátlan, hiszen folyamatosan változunk és változnak a körülményeink, és az, hogy most valamit másképp csinálunk, nem azt jelenti, hogy a régivel szemben álszentek vagyunk, hanem ha a régi már nem volt megfelelő, vagy éppen károssá vált, akkor javítottunk, korrigáltunk. Sokáig jó volt a távfűtés, de most a legjobb a hőszabályozós, sokáig egy helyre ment minden szemét, most felfedeztük egy ideje a szelektív hulladékgyűjtés előnyeit, régen a vonalas telefon is luxusnak számított, ma már mindenkinek mobiltelefonja van, nagyon régen betegségnek tartották a menstruációt, ma már tudjuk, mi az valójában.

A Bibliában valóban sok a jelkép, az olyan jelkép, ami mellesleg kiválóan érthető. Helyenként szimbolikus, de nem is hiszem, hogy volna, aki mindent szó szerint tudna venni belőle.

Szerintem ez is csak eltúlzott hiedelem.

Egyébként okosakat írtál, bár mindennel nem értek egyet.

A "nap"-nak fordított héber szó, valóban jelenthet hosszabb időszakot is, sőt a teremtési beszámoló után ezt meg is teszi, amikor mind a hat napra együttesen vonatkoztatja a szót.

A vízözön világméretűségével, amit a Biblia egyértelműen ír, viszont miért is van baj? Talán tudományosan megdőlt volna? Társadalom kutatók a világ minden táján találkoztak a vizözön történetével számtalan, egymással teljes izoláltságban élő népeknél is. A tudósok táblázatokban elemezték e népek vízözön legendáinak egyezőségeit. Az egyik táblázat a vízözön 10 jellemzőjét sorolta fel:

1: Isten haragja a gonoszság miatt

2: Özönvíz általi pusztulás

3: Isten ítéletére történt

4: Isten figyelmeztetést küldött

5: Néhány ember túlélte

6: Egy hajószerű építményben menekültek meg

7: Állatok is megmenekültek

8: Madarat vagy más teremtményt küldtek ki

9: A hajó végül megfeneklett egy hegyen

10: Áldozatot mutattak be

Azt vizsgálták, hogy a világ legkülönbözőbb népeinél, mekkora eltérések vannak ettől a 10 jellegzetes ponttól?

Az eredmény megdöbbentő lett, mivel legkevesebb 5 pontban megegyeztek mind, de a legtöbb legenda 6-7 jellemzőben pontos volt!

Tehát az, hogy volt, az nagyon valószínű. Nem beszélve sok más furcsaságra, melyek beleillenek a képbe.

Persze, ma divat mindent kétségbe vonni, ha nem lehet egészben elvetni, akkor legalább részben. Erre jó példa a "lokális méretű özönvíz", mert egyes kutatók ezen agyalnak és szerintük bizonyítható, hogy csak "helyi" volt.

Én azért kiváncsi lennék, hogy Jézus, akinek azért hinni kéne, ha figyelembe vesszük, hogy teljes szerénységgel ugyan, de mit állított magáról, miért mondta ezeket:

"Mert amilyenek a Noé napjai voltak, olyan lesz az Emberfiának jelenléte is. 38 Mert amilyenek azokban a napokban voltak az emberek az özönvíz előtt: ettek és ittak, a férfiak nősültek, a nőket férjhez adták, addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, 39 és semmit nem vettek észre, mígnem eljött az özönvíz, és elsöpörte mindnyájukat, olyan lesz az Emberfiának jelenléte is."

(Máté 24:37-39)