Csak szerintem van nyomasztó hangulata a régebbi építésű panelházaknak?

Rokonom él ilyenben. A lakások folyosóról nyílnak.

Mondom neki egyszer, hogy amikor hozzátok jövök, olyan, mintha egy olcsó szállodába vagy munkásszállásra jönnék. Erre ő: Nekünk is.

Nem csak szerinted nyomasztó a légkörük ezeknek a házaknak, - szerintem is!

Ezeknek a házaknak az építését a szükség generálta.

A szocializmusban megpróbáltak valamilyen szinten gondoskodni is az emberekről, - nem csak arra buzdítottak mindenkit, hogy ész nélkül szaporodjanak, mint pl. most is. Lehet azon vitatkozni, hogy ez mennyire sikerült vagy sem, mindenesetre akkoriban reális esélye volt arra a családot alapítani szándékozóknak, hogy az állam (vagy Tanács) lakást utalt ki a részükre. Volt egy kezdő, kiinduló alapjuk arra, hogy elkezdjenek élni valahol. Ezek a lakások nem a felhőtlen jólét biztosításáról, hanem az emberek tömeges elhelyezéséről és számukra élettér biztosításáról szóltak. Az már egy újabb fejezet, hogy ebben az országban milyen szinten (nem) képesek emberek behatárolható terjedelmű közösségekben egymás mellett élni, de akinek semmije nem volt, az hidd el, örült, hogy lakáshoz jutott.

Akkor sikerült normális lakásokat előállítani, amikor tönkrementek a házgyárak. Az utolsó sorozatok voltak jók.

Amúgy ez nem lakás-otthon kérdés?

Mi más lehetne egy zsúfolt tarsasház, mint nyomasztó?

Amik most épülnek még nyomasztóbbak, mert a paneloknál legalább a házak között volt tér, az ujaknál már az ablakban is a "szomszédod" van. Meg ezek a közös erkélyek, amit mindenhol valami ekecs megoldassal próbálnak utolag belátasgátlózni az olsalszomszéd es az utca felé is...