Domboldal alján a völgyben több a víz/nedvesebb a talaj általában?

Van beszivárgás és felszíni lefolyás is.

De a talajvíz a völgy alján már csak azért is alacsonyabb, mert ott relatíve magasabban van a talajvízszint. Ezt a következőképpen kell elképzelni: van egy vízszintes vonal, ez a talajvízszint. Fölötte van egy hullámos vonal, ez a dimbes-dombos felszín. Könnyen belátható, hogy a hullámvölgyeknél közelebb van a talajvíz szintje, mint a hullámhegyeknél, kevesebb ásással elérhető.

Egy dolog a talajvíz, meg egy másik dolog a kút. A vízzáró rétegek nem vízszintesen helyezkednek el. Van olyan, hogy meggyűrődnek, a dombon magasabban lesznek, és onnan a felszín lemosódik, tehát a vízzáró réteg, ami alá menni kell, közelebb lesz a felszínhez.

Tudok ilyen helyet Nógrádban, hogy a dombtetőn 8 m-en van a víz a kútban, a domb melletti völgyben meg 30 m-en.

A észak-alföldi dinnyetermelő ismerősöm meg a lankás földjén először a völgybe fúratta a kutat, nem hitt a kútfúrónak, hogy inkább a dombon kellene próbálkozni. A völgyben vagy 15 m-ig nem találtak megfelelő vizet, 100 m-rel odébb pedig a dombtetőn 6 m-en volt olyan vízhozam, hogy tűzoltótömlőn nyomatták kifelé, 1 hektárt csepegtettek egyszerre, és nem apadt el.

A vízigényesebb fákat azért kell lentre ültetni, mert a lemosódás miatt ott vastagabb a vizet tároló termőréteg. Lehet, hogy a dombon csak 40 centi, a völgyben meg 1 méter. Nálam valami hasonló a helyzet.

Amúgy az a legfontosabb, hogy az elfagyós fákat ültesd fentre, mert a fagy is lefolyik a domboldalon. Pl. a sárgabarack, a füge, meg a mandula legyen legfelül, alatta az őszi, így ritka lesz az elfagyás. Legalul a körte, fölötte az alma, azok nem annyira elfagyósak. A saját lejtős földemmel tudom bizonyítani, hogy a fagy is úgy folyik, mint a víz.