Mi az a komposzt? A virágföld annak számít?

igazi komposzt egy lombhullató erdőben található, ott is a talajközeli helyen, ami a lehullott levelek több éves természetes összeéréséből ered.

Amit zsákban árulnak, az is jó, de főleg ha nehéz(literre árulják) van olyan zsákos komposzt, ami biztosan gyenge, nem ér semmit..

Egy jobb kertészetben nagyobb esélyed lehet a jóminőségű komposztra.

Nekünk is most lett kertünk, én a Youtube-on szoktam böngészni, rengeteg ilyen témájú videó van.

Az egyik videóban elmagyarázták, hogy minden komposztnak számít, ami szerves. Ilyen a lehullott falevél, a kisebb ágak, lenyírt fű, illetve ami a konyhából kikerül: krumplihéj, tojáshéj, gyümölcs, zöldség, gyakorlatilag bármi, amit főzés során nem használsz fel. Ezeket fel tudod használni mulcsnak is.

A komposzt már egy kész "anyag" ami idővel alakult át szerves anyagok lebomlásával. A komposztálás az maga a folyamat amivel akár otthon is lehet csinálni.

A virágföld nem komposzt, az már a komposzttal elkeveredett szervetlen anyag, vagy másik föld, talaj. Azt már nem kell belekeverni a kinti talajba, az arra jó, ha jobb minőségű talajt szeretnénk a növényeinknek ahelyett ami kint van. Pl. vacak, agyagos a föld a kertedben - mint nálunk - ezért a veteményesben terítesz egy réteg virágföldet rá és úgy veted el a hagymát, magokat, virágot, akármit. de ez nem komposzt.

A komposztálóban - kertedben - gyűjtöd és egymásra rétegezed az év közben keletkező szerves hulladékot. Zöldséghéjakat, gyümölcsmaradványt, levágott füvet, kihúzott gazt és tehetsz mellé (ajánlott) összetört tojáshéjat, esetleg belemehet a kávé zacc, a teafű (zacskó nélkül) stb. Időnként meg kell locsolni, hogy ne száradjon ki, mert akkor nem komposztálódik, nem bomlik. Az sem baj ha teszel bele földigilisztákat, lehet venni horgászboltban, néha kisállat kereskedésben mint csalit, élőt. Aztán ez szép lassan összemegy, megsüllyed - átalakul. A legalján elkezd fekete színű lenni és hasonlít a legjobb virágföldre. Ez az amit ki szoktak teríteni utána a talajra és beleforgatják a felső rétegbe. A szerves anyag tartalmát, a minőségét javítja a talajnak és ebből tudnak majd tápanyagok kivenni utána az oda ültetett növények.

Ettől még persze nem árt a trágyázás sem, lehet marhatrágya vagy műtrágya is. Paradicsomnak nagyon fontos pl. a kalcium pótlás, azt a levélre kell később permetezni, de emiatt jó a tojáshéj is a komposztba.

Vannak dolgok amiket nem szabad a komposztba tenni, mint a fenyőfélék tűlevele, a diófa levele, gomba maradványai, húsfélék, és ágakat sem érdemes belekeverni, hacsak nincsen apróra darálva. De akkor is csak keveset. A komposztálódás több éves folyamat, nekünk általában a 2. vagy 3. évre lesz olyan amit már szét is pakolunk, 3 komposztálónk is van a kertben.

A mulcsozás más dolog. A levágott füzet, fakérget, ágdarálóval aprított ágakat lehet közvetlenül a növények tövéhez halmozni. Ott elzárják a fénytől és nem fog gyomosodni a talaj, de az eső átmegy rajta, az ültetett növénynek jó. Idővel az is összemegy, belemosódik a talajba és így növeli a szervesanyag tartalmát, de a komposztálás ennél hosszabb folyamat és vastagabb réteget szokott jelenteni.

#4 "Azt nem annyira értem, hogy ebből hogy nyerem ki a használható részt, amikor folyton kerül rá valami."

Az aljáról kell kivenni a már kész komposztot vagy meg kell várni míg teljesen komposztálódik. Ezért van nekünk több is. Az egyiket éppen rakjuk szépen az év során, a másik már előző évben megtelt és most áll, a harmadik meg az ami kész és épp terítjük. De a kisebb tárolókon van alul nyílás és ott szokták kikanalazni, lapátolni ami már szép érett komposzt.

"Mennyi idő kell neki? Át kell forgatni?"

Sok idő, években kell nézni. Nem kell átforgatni, csak locsolni kell időnként, hogy ne száradjon ki. Ezért nem is kell lefedni, mert jó ha esik rá az eső. Télen ha megfogod az oldalát akkor érezheted, hogy meleg, mert belül megy a lebomlás. Ezért szeretnek is oda állatok költözni, erre figyelni kell.

Én csak szórom rá egész évben a növényi anyagot, aztán késő ősszel kiszedem, kész. Ami még nem komposztálódott, azt vissza lehet tenni még egy évre. Én mondjuk azt is kiviszem a többivel a telekre, beforgatom, aztán tavaszra kész lesz. A talajba forgatva háromszoros sebességgel lesz komposzt a növényből, mivel ott van kellő mennyiségű levegő, valamint feldolgozó gomba, giliszta, miegymás.

A komposztnál fontos, hogy levegős legyen, mert különben berothad. Azaz, oxigént igénylő létformák helyett oxigénmentes környezetben is megélő baktériumok fogják lebontani. Valamilyen szinten persze így is komposzt lesz, csak kevesebb és rosszabb minőségű.

Ezért frissen lenyírt füvet nem szabad tenni, mert az levegőtlenné teszi. Ha kiteríted valahová két napra, és már száraz a teteje, de még nyers az alja, akkor nem fog úgy összetömörödni. Ha vannak kihúzgált gazok, amiket egy hétig ledobálsz száradni, akkor ennek segítségével még jobban lehet rétegezni a levágott füvet. Úgy általában, ha keményebb szárú növényeket teszel rá, azok nem engedik úgy összeesni.

Konyhai hulladékot is ezért nem érdemes, mert berothad.

Ha komposzt büdös, az a rothadás jele, és valamit elrontottál. A jó komposzt nem büdös, hanem kellemes gombaillatú.

Természetesen a tűlevél és a diólevél is komposztálódik, ha nem valami nagyon vastag réteg. A fenyők alatt is komposztálódik a lehullott levél, minden ránézés nélkül.

Ha van árnyékos helyed, akkor az a jó, mert a lebontó gombák működéséhez szükséges a párás környezet. Aszályos időben nem árt megöntözni, ha gyorsítani akarod a folyamatot.

A földigiliszták nem jók, azt még soha nem találtam a komposztban. A piros trágyagiliszták azok, amik igazán gyorsítják a folyamatot. Nálam vannak, pedig soha nem telepítettem őket. Mikor elviszem a kész cuccot, akkor mindig marad ott néhány, amik utána elszaporodnak a következő évben is.

Erdőből nem szabad elvinni se komposztot, se követ, se semmit. Ha elkap az erdész, súlyos bírságokat fizetsz. (Vannak persze olyan erdők, amikkel a kutya se foglalkozik, csak úgy vadon nőnek egy területen a fák.)

A fa keretes komposztálót valószínűleg odébb lehet emelni, vagy egyik oldala nyitható. Ha a halom teteje nyers zöldhulladék, akkor azt gereblyével vagy villával odébb lehet rakni átmenetileg, alatta már valószínűleg kész a komposzt, ami fekete, homogén föld végül is. Azt ki kell lapátolni taligára / vödörbe, és elvinni oda, ahova kell. Én át is szoktam szitálni a komposztot, de az elég melós, szóval nem kell.

Én egész évben pakolom zöldhulladékkal, általában szeptemberben, augusztusban érik meg, ilyenkor látványosan összeroskad az egész, és földdé válik. Ilyenkor viszem és terítem szét ott, ahol kell, talajt javítani.

A földigiliszta is teljesen jó a komposztban, nálam rengeteg van benne.

Én viszont konyhai nyers zöldhulladékot már nem teszek ki (pl. krumplihéj, megbarnult alma meg ilyenek), mert a patkányok, egerek, frankón odaszoknak. Csak fű, nyesedék, levelek, ilyesmik kerülnek rá, meg kávézacc, azt azért mindig odarakom.