Milyen érv szól a demokrácia mellett, illetve ellen?

"A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos választópolgárral"

Főleg nálunk, a magyarok jelentős része még nem érett meg a demokráciára.

A demokrácia akkor működik jól, ha az emberek műveltek, tanultak és talpraesettek. Ha az a bizonyos "átlagos" választópolgár tudatlan, mert mondjuk szegénység van az országban és rosszak a tabulási lehetőségek is, akkor bizony a buta ember nem fog tudni okosan választani, amikor politikai döntések meghozataláról van szó, akár évtizedes távlatokban.

Viszont ha az emberek tanultak, okosak, még az átlagos polgárok is, akkor közösen ki tudják dobni a szélsőséges irányzatokat a politikából, és együtt meg tudnak szavazni olyan politikai döntéseket, amik hosszú távon hasznosak az országnak. Ráadásul a demokrácia működési elvéből következik, hogy mindig a többség érdekeit fogja képviselni a hatalom, ami hosszú távon a kisebbségek elnyomásához vezet, ha a társadalom túl buta. Ha tanultak az emberek, akkor felismerhetik, hogy nem mindig azt kell megszavazni, ami a többségnek jó, és nem mindig jó döntés a rövid távó hasznot választani a hosszú távú helyett.

Röviden tehát, a demokrácia a tanult, művelt, jómódú országoknak való, ahol az embereknek van idejük és akaratuk tájékozódni, ahol az emberek követik a politikát, a világ változásait, stb. Ahol ez nincs meg, ott nem fog működni, ahogy nálunk sem működött soha. Egyszerűen az emberek túl könnyen befolyásolhatóak, és a politika egymás után kergeti bele az embereket a rosszabbnál rosszabb döntések meghozatalába.

Az ilyen helyeken jöhet az autokrácia, vagy rosszabb esetben a diktatúra. Jobb esetben puha diktatúra, rosszabb esetben egy szélsőséges változata. Ennek az a hátránya, hogy általában nem az emberek döntik el, hogy merre haladjon az ország, hanem az aktuális politikai vezetés. Na most, ez nem feltétlenül rossz. Hiszen az autokrácia, sőt, még a diktatúra sem jelenti feltétlenül azt, hogy a vezetők az országot szándékosan csődbe akarják juttatni. Nyilván cél egy alacsony képzettség fenntartása, hiszen tanult, értelmes emberek esetében nem tartható fent egy diktatúra, és a diktatúrákat vezető emberek általában szeretik a hatalmat, nem akarnak lemondani róla. De ha ettől függetlenül egy diktátor ért a politikához, és megfelelő emberekkel veszi körbe magát, akkor csinálhat egy sikeres, gazdag országot is. Szóval maga a diktatúra nem feltétlen jelent egyúttal rossz kormányt is, csak más berendezkedést. És kb azok az előnyei amit a kérdező is említett, felvesz a vezetés egy irányvonalat, és azt lehet tolni, nincs ide-oda ingadozás. Mert egy demokráciában egyszer megszavaznak egy jobboldalit, az elkezd valamit, de utána jön egy baloldali, és azt mondja, hogy nem, ez így nem jó, csináljuk máshogy. Majd harmadjára jön egy zöld, és azt mondja, hogy minden kuka, csináljuk környezettudatosan. És egyből ott vagyunk, hogy 3 ciklus alatt nem haladt az ország sehova. Egy autokrácia esetében ilyen nincs, lehet haladni egy előre eltervezett úton, amit ha jól választ meg a vezetőség, akkor sikeres is lehet (Orbánnak ez nem sikerült, mára eléggé kicsúszott a lába alól a talaj, főleg külpolitikai téren).

A demokráciákban viszont nincsenek szélsőségek, és nehezebb az országot rossz útra vezetni, hiszen az adott utat, elképzeléseket, 4-5 vagy max 10 évente az új vezetés felülvizsgálja, és ha rossz, akkor változtat rajta. Hosszú távon sokkal biztonságosabb tehát egy demokrácia, rövid távon viszont nem hatékony.

A demokráciának is van egyébként több fajtája, több megvalósítása, nem muszáj pl. hogy parlament is társuljon hozzá, egy királyt is meg lehet választani demokratikusan, akit aztán 10 vagy 15 évente váltanak egy újabb választáson, időközben pedig népszavaznak a fontosabb kérdésekről. Nem csak parlamentáris demokrácia létezik tehát, és minél kevesebb irányba húz egy vezetés, annál gyorsabb lesz a problémamegoldóképessége is. Például az EU egy szaros óraátállításról nem tud megegyezni a tagállamokkal több, mint egy évtizede. Ez a parlament egy hatalmas hátránya, minden baromi lassan történik, mert meg kell várni, amíg mindenki meghallgat mindenkit, és mindenki megegyezik valamiben a másikkal. Így pl. egy válságra, egy háborúra, egy járványra is lassabban tudnak reagálni, mint mondjuk egy diktatúrában, ahol a diktátor megmondja hogy mit cselekszik az ország, és másnap már elő is van készítve hozzá minden.

A legtöbb diktatúra megbukik, de előtte még tönkreteszi az országot. A demokráciára nem jellemző, hogy

-koholt vádak alapján ítélnek el valakit

-erőszakkal kényszerítenek valamire

-lecsuknak, ha tüntetsz

-nem mondhatod el a véleményed, ha az különbözik az államétól

-nem dönthetsz, arról, hogy kik legyenek az ország vezetői(=nuku választások)

A demokrácia sokkal jobb, mint a diktatúra.

#6 - MZP mondatait a Fidesz-média a kontextusából kiragadva ismételgette. (megjegyzem, ez egy szokásos módszerük, hogy a kontextusukból kiragadott részletekkel festenek egy így teljesen hamis képet)

A Fidesz nagyon sokat rombolt a magyar demokrácia állapotán. Kezdve a miniszterelnök jelölti vita intézményének megszüntetésével, folytatva a választási rendszer aránytalan átalakításán a médiaviszonyok torzításán, a pártfinanszírozási aránytalanságokon át egészen a demokráciák lelkét adó fékek és ellensúlyok leépítéséig.

Alapjáraton a liberális demokrácia az eddigi legjobb rendszer, amit ki bírtunk találni. Nem tökéletes, vannak hátrányai, de az eddigiekhez képest ez ad a legszélesebb köröknek beleszólást a társadalom vezetésébe. Az már a nép hibája, hogy bármi miatt is - tájékozatlanság, félelmek, nemtörődömség - nem mindig tudja a helyes döntéseket meghozni.

A vita, az egyet nem értés, az lletérő vélemények, a kompromisszumok viszont a közös létezés velejárói. Ezért is szoktam mondani, hogy a mai magyar baloldal egészségesen politizál, hiszen pont az a demokrácia lényege, hogy sokféle nézőpont is érvényesül, és viták és érvelések során alakul ki a közös álláspont. Ma éppen ezért nincs Magyarországon demokrácia: egy autoriter hibrid rezsimben élünk, mert látzólag megvan a demokratikus díszlet, de az gyakorlatilag nem működik - ez pedig még mindig főleg a nép hibája.

Elvileg az USA elektori rendszere ezen pl. segíthetne: ennek eredetileg az volt a lényege, hogy az egyszerű ember az elektor megválasztásával olyasvalakire bízta a politikai ügyek intézését - nevezetesen az elnök megválasztását - akinek ideje, és ismeretei is voltak erre. Az évek alatt ez azonban egyszerű pártpolitikai szintre fejlődött vissza.

Összességében a demokrácia működtetéséhez az egész társadalomra szükség van. Empátia, odafigyelés, a közös érdekek megértése és megbecsülése. Ha ezek megvannak, akkor politikai váltógazdaság esetén sem veszti el a célt az ország, hiszen a célokban társadalmi egyetértés van, a vita csak a prioritások mentén fut. (Ebben is nagy bűne van a Fidesznek, 2002-2010 között folyamatosan gáncsolták a kormányok működését)

A demokrácia ellen szólnak éppen a fentiek: a nem kellően felkészült tömegek érzelmi alapon, hiányos tájékozottsággal meghozott döntései helyzetbe hozhatnak alkalmatlan embereket, bár ilyenkor általában össze is roppan a demokrácia. Jól felépített liberális demokrácia képes gyors és célzott válaszokat adni (ezért fontos pl. az erős önkormányzatiság)