Ha mondjuk nem 2050-re állítanák le teljesen a fosszilis kibocsátást, hanem ebben az évben az miért vezetne katasztrófához, hogyha amúgyis katasztrófa felé tartunk, hogyha nem állítjuk le minél hamarabb?

"Akkor inkább éljünk szerényebben, de az unokáink ne a földi pokolban szülessenek meg. Igenis a kényelemből lejjebb kell adnunk."

Na ez az, ami nem fog menni.

Gyakorlatilag az életszínvonal-megszállottság az, ami a világgazdaságot hajtja.

Ha mindenki megelégedne azzal, hogy nincs ájfonja, nem internetezik, biciklivel jár, nem repked nyaralni, nem használ porszívót, hanem felseper, nem használ mosógépet, hanem kézzel mos, nem rendelget pizzákat, nem járkál havi szinten a plázába új cipőt meg új ruhát vásárolni, hanem mindent addig hord, amíg le nem rohad róla, akkor összeomlik a folyamatosan növekedésre épülő hitelpénz rendszer, és ezzel együtt a világgazdaság is.

Nem mellesleg ezt senki nem is akarja.

Senki nem akar kevesebbet keresni, kevesebbet fogyasztani.

Kényszeríteni sem tudod erre az embereket, csak képzeljük már el egy pillanatra, hogy az USA-ban a választásokon azzal indul el egy elnökjelölt, hogy na akkor most visszatérünk életszínvonalban a 19. század közepe-végére.

Sose jutna hatalomra egy ilyen.

Ha meg az épp hivatalban lévő elnök hirdetné meg ezt, akkor kitörne a népfelkelés, és elzavarnák.

Ez elképzelhetetlen a fejlett világban, és nem csak USA-ban, hanem bárhol, még nálunk sem lehet megoldani.