A Szulajemán sorozatba mennyire van jól bemutatva a Mohácsi csata?

Aki ilyen sorozatokat néz, annak számolnia kell a történelmi hiteltelenséggel.

Sajátságos, hogy magyar történelmi filmek nem készülnek, de az ilyen ócska, silyány szirupokkal tömik a magyarok fejét.

Ankarában, a köztévé nyomja az Egri csillagokat?

Mert pl az hiteles történelmi tényeken alapul.

Semennyire. Szimpla hatásvadász képsorok epikus zenére semmi több. Csak pár dolgot kiemelve:

- a csata nem egyetlen nyílt rohamból, összecsapásból állt, hanem manőverek sokaságából;

- a felszerelés, fegyverzet semennyire nem korhű, a magyarokon olyan vértezet, sisak van amit soha nem használtak (csak Németalföldön, Svájcban - ott is csak 300 évvel később mint a Mohácsi csata);

- az összecsapások nem bátor szór alakzatú rohamokban zajlottak, hanem a gyalogság mindig zárt alakzatban (lándzsa, pajzs előre) támadt, a szálfegyverek csak a harcérintkezésnél kerültek elő, oda-vissza nyomogatták egymást a sorok.

Az egész filmjelenetből annyi igaz, hogy a törökök tűzereje nagyobb volt és használtak tűzfegyvereket is a csata során.

A törökök nagy része azt sem tudja hogy mi az a magyarország.

Amikor ott voltam az osztály társaim el sem hitték hogy én "madzsarisztan"-bol jöttem.

Szoval ne számits sokra.

1-es.

Ja, ott tényleg nem láttam. De a könyv meg van törökül: [link]

#7 a szárnyakon történő átkarolást már évszázadok óta alkalmazták a legkülönfélébb csatákban (már a rómaiak is), nem török találmány, mindig az adott harctéri események tükrében került elő.

Dióhéjban a Mohácsi csata lefolyása:

A magyar sereg olyan helyszínt választott ahol nem lehetett oldalról átkarolni (balról a csele patak, jobbról magaslatok), a területet több magaslat, dombság, erdősség tagolta, hátulról szintén nehezen járható terep (a bekerítés megakadályozandó). Mivel a török erők 2.5-3 szoros túlerőben voltak (lovasság tekintetében is, tűzfegyverek nagyobb száma miatt technikailag is), így logikusnak tűnt, mert ezzel keskenyíthető az arcvonal, nem lehet túlerővel lerohanni.

A törökök másnap akartak támadni, de előretolták a rumélinai hadtestet a balszárnyon. Az sem akart megütközni aznap, nekiállt tábort verni. Tomori ezt észlelvén jött az ötlet - most vagy soha, itt a lehetőség hogy a törökökkel külön-külön ütközzenek meg, ne egyben a túlerőben lévő török sereggel. Teljes támadást vezényelt a szárnyon, amibe a nehézlovasságot és a tartalékot is beküldte, de a támadás elakadt, elkezdett hátrálni. Látván ezt a török, azok derékhada megtámadta a magyar centrumot ami a török túlerő nyomása alatt összeomlott, magyar tartalék meg már nem volt. A török erők így oldalba kapták a visszavonuló balszárnyat, a hátráló centrum és balszárny összekeveredett, felborult a hadrend, teljes zűrzavar alakult ki ami pánikszerű, fejvesztett menekülésbe torkollt. Itt ütközött ki a helyválasztás, ami előnynek tűnt (nem lehet bekeríteni) hirtelen hátránnyá vált (rendezetten visszavonulni sem lehet) és totális vereséggé változott a csata.

'a szárnyakon történő átkarolást már évszázadok óta alkalmazták a legkülönfélébb csatákban (már a rómaiak is), nem török találmány, mindig az adott harctéri események tükrében került elő."

Nem rémlik hogy a rómaiak bárhol is alkalmazták volna. Ellenben a törökök elég gyakran.