Mennyire volt szüksége az első vh-ra készólő császári Németo-nak a világ második legerősebb haditengerészetére?

# 1

Németország bruttó hazai terméke csak jó felé volt a Brit Birodaloménak az I. világháború előtt.

Még a brit hajóépítő ipari kapacitás 55%-os globális részesedéssel rendelkezett, addig a német hajóépítő ipar csak 11%-ossal.

Így Németországnak nem volt reális esélye a flottaépítési versenyben a britek ellen.

# 5

Arra semmi esély sem volt.

1.) Mert a Brit Birodalom GDP-je jó 200%-a volt a németnek, így a brit haditengerészeti költségvetés is mindig a duplája tudott lenni a németnek.

2.) 1913-ban a világ tengerjáró hajóépítő ipari kapacitásának 55%-át adták a britek, 11%-át a németek, azaz Németország ezen speciális ipari szektorban sem volt egy súlycsoportban a britekkel.

A német flottafejlesztés az addig semleges briteket a francia-orosz szövetséghez való csatlakozásra kényszerítette, így Németország ostoba politikája ellenségévé tette a briteket.

Németország számára egy olyan arányú flottafejlesztés komolyabb gyarmatbirodalom hiányában teljesen fölösleges ostobaság volt, melyet elsősorban a Németországot személyes kormányzása alá vonó II. Vilmos császár haditengerészet mániája okozott.

Kedves kérdező!

A német flottafejlesztés az 1890 és 1914 között Németországban gyakorlatilag egyeduralmat, személyes kormányzást gyakoroló II. Vilmos mániája volt.

A túlhajtott és fölösleges német flottafejlesztés óriási erőforrásokat vont el a szárazföldi hadseregtől, nagyjából 600 000 katonával volt kisebb emiatt a mozgósított német szárazföldi hadsereg az I. világháború kitörésekor, mint lehetett volna, erőltetett flottafejlesztés nélkül.

A légierő még nem volt stratégiai fegyvernem az I. világháború előtt és alatt, a repülőgépek reltíve olcsónak számítottak a hadihajókhoz képest.