A németek bármikor indítják a Szovjetunió támadást, csak az első tél beálltáig bírták volna?

"a gyalogságot állandóan be kellett várniuk a páncélos alakulatoknak."

Nyáron nem kellett volna?

A német hadsereg képességei '41-ben igen erősen túlértékeltek voltak.

Hitler folyamatosan "forradalomban" gondolkodott. Ő arra készült, hogy az oroszok ugyan úgy bepánikolnak és pár hét után leteszik a fegyvert, mint tették a csehszlovákok, lengyelek, dánok, norvégok, hollandok, franciák, balkáni országok.

Ezzel szemben Sztálinnak még egy fegyverszünet sem fordult meg a fejében. A két zsarnok közül ő volt a gyakorlatiasabb és lényegesen tisztábban látta az erőviszonyokat. A német propaganda nem hatott rá, hiszen jól tudta a sajátja még ennél is durvább hazugságokra épül.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Sztálin sokkal dörzsöltebb diktátor volt, mint Hitler.

#4

Sztálin zsarnok volt, de attól még őt is be lehetett fenyíteni, a támadás, és az első kudarcok hírére komplett Lengyelországot, a Baltikumot, meg Nyugat-Ukrajnát is odadobta volna a németeknek, egy amolyan Molotov - Ribbentrop paktum 2.0-ként, csak addigra a németek nagyon bele is jöttek a háborúzásba.

1943-ban, röviddel a Citadella-hadművelet / Kurszk előtt meg Kirovográd környékén tárgyaltak különbékéről, de mindkét fél úgy állt a tárgyalásokhoz, mintha erőfölényből diktálnák a dolgokat ...

mindegy mikor indították volna nem nyerhettek volna. A szovjetúnió túl nagy ahhoz hogy villámháborúval lelehessen gyalulni. Simán volt idejük átgondolni a dolgokat és helyre rázódni a pofonok után.

Arról nem is beszélve hogy technikai hátrányban voltak. Az egységek mindössze ötöde volt motorizálva, javarészt lovakkal volt megoldva a logisztika és a tüzérségi lövegek vontatása is.

# PMC Wagner

Szerintem a német politikai vezetés az sakkozhatott volna okosabban, és akkor sokkalta rosszabb lett volna a szitu az oroszoknak (meg nekünk is).

A kérdés az, hogy az oroszok mit bírtak volna, és az USA hogy állt volna a dolgokhoz ?

A Szovjetunió / Oroszország ellen győzni meredek lett volna, meg az igen rossz következményekkel járt volna, még nekünk, magyaroknak is, de attól azért még volt egy korlátozott realitása.

A győzelemhez / előnyösebb harctéri pozíció kivívásához a következőket kellett volna csinálniuk:

1. A német hadvezetés / politikai vezetés a Földközi-tenger megszerzésére koncentrál, vagyis Gibraltárt lezárni, azután Máltát, és Krétát elfoglalni, így komplett Észak-Afrika is behúzhatóvá válik, Egyiptomig bezárólag, és akár kijutni Irakba is, minimum, sőt akár Iránba / a Kaukázusba

Ezzel a következő lehetőségek nyíltak volna:

- Németország körbe kerítette volna Törökországot, nem lett volna sok esélyük az ellenkezésre, minimum felvonulási területet biztosítottak volna a Kaukázus felől is, és pont Baku környékén voltak olajmezői már akkoriban a Szovjetuniónak / Oroszországnak ...

- kis túlzással kijutottak volna az Indiai-óceánra is, és próbáltak volna kapcsolatba lépni a japánokkal, hogy ne az USA ellen készüljenek, hanem csak a britekkel háborúzzanak, majd Indiában találkoznak a japán, és német egységek, és cserébe a németek kisegítik őket iraki olajjal. Ugyanis Japán stratégiai olajkészlete az USA-tól függött, 1941 augusztusától teljeskörű szankciókat vezettek be arra, és az iraki olajjal ki tudták volna váltani.

2. A németek Lengyelországból, Ukrajna irányából, és immáron a Kaukázusból is megindítják a háborújukat.

A Császári Japán Hadsereg ugyan nem volt egyenrangú ellenfele a Vörös Hadseregnek, sőt fényéves különbség volt a kettő között, de attól még lekötötte volna a Vörös Hadsereg erőinek egy részét.

Ilyen lehetőségekkel szerintem sikerült volna Leningrád, Murmanszk, Moszkva, és Sztálingrád elfoglalása, de attól még az oroszok visszahúzódnak Kujbisevbe / Szamarába, dédelgették volna a sérelmeiket, és készültek volna a visszavágóra, 30 - 40 éves távlatban ...

Amiket írkáltam, az nem az utólag okos hozzáállás, 2024-ből, hanem már akkor, 1939 - 40 - 41-ben megvoltak a precízen kidolgozott térképek, és utasítások a Szfinx, a Felix, meg az Orient-hadműveletekről, csak a politika közbe szólt ...