Ellenzéki szavazók, ellenzéki aktivisták. Milyen érzés olyan politikusokat támogatni akik sorban bukják el a választásokat ?

Feri már egyszer leszerepelt, Zay néha nem szimpi amiket beszél, valaki más kellene!

Mert egy normális, értelmes ember nem aszerint dönt, hogy ki a nyerő, nem azzal kompenzálja az életében történt sikertelenségeket, hogy úgy helyezkedik hogy nyertes csapat drukkere legyen. Hanem elvek, célok szerint dönt, nem pedig az előbb írt lúzerként.

A politika nem valami focimeccs, ahol a győztesnek divat szurkolni... Az emberek (jobb esetben) érdekek mentén döntenek, hiszen ezek a politikai döntések határozzák meg a mindennapi életet. Ráadásul parlamentáris demokráciában élünk, tehát elméletben nem szükséges hogy egy párt kormánypárt legyen, ellenzékből is bele tud szólni a politikába. Amelyik párt bejut a parlamentbe, már képes a döntéshozók előtt képviselni egy társadalmi réteget, akkor is, ha éppen nem ők vannak többségben. Normális helyeken pedig ez vitákat szül, amik mentén kompromisszumokat kötnek a pártok.

Igazából már rég el kellett volna küldeniük Gyurcsányékat melegebb éghajlatra, de mindig megtartják őket ezért vagy azért. Emiatt nem tudom sajnálni őket.

#3: Tulajdonképpen egyetértek. Én 2002-ben, a két választási forduló között horgonyoztam le a Fidesz mellett (az elvesztett 1. forduló után). Ekkor sokan kiröhögtek, 2006. tavaszán pedig még inkább megszaporodtak a környezetemben azok a vélemények, hogy tévúton járok... Aztán igencsak nagyot fordult a kocka. A különbség csak annyi, hogy a Fidesz ellenzékben sikeresen megszervezte és felépítette magát 8 év alatt. A baloldal viszont 13 évvel a bukás után is romokban hever. Most én cukkolom azokat, akik akkor kiröhögtek. :)

Tudod, nem csak húszévesek vannak, az emberek zöme nem úgy emlékszik, hogy jobboldali kitérőkben tartózkodott volna többet...

Mindig a remeny hal meg utoljara.

#6 A gond ezzel az hogy a fidesz egy baloldali párt, méghozzá eléggé szélsőségesen (komcsi), szóval ezért gáz baloldalazni mindent ami nem fidesz. De neked már úgyis mindegy