Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » A kommunizmusban milyen volt...

A kommunizmusban milyen volt a cigányság helyzete?

Figyelt kérdés
Nagyobb volt a fegyelem?

ápr. 5. 04:33
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
77%
Pont a kommunizmus okozta a mai problémàk egy jelentős részét. Mivel akkoriban mindenkinek kötelező volt dolgozni és lehetőleg gyárban így megtiltották nekik hogy az ősi szakmáikat űzzék, beterelték őket a panelokba. Aztán ez úgy tűnt beg is oldotta a problémát csak amikor bezártak a gyárak többsége a maradék helyre meg nem vettek fel cigányokat akkor elindult a gettósodás.
ápr. 5. 04:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
92%
A kommunizmusban kövező volt dolgozni, de nem integrálódni. Egy párttitkár, tanácsérnők, vagy gyárigazgató nem volt roma származású.
ápr. 5. 05:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
68%
Jobb volt az akkori integráció.
ápr. 5. 05:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
73%

#1#

Milyen gettósodásra gondolsz?

Sok településen volt "cigánytelep", "cigánysor", ahol a településen elő cigényok éltek.

Ezeket a '70-es évek végére felszámolták, olyan módon, hogy az ott előket szétszórták a településen.

Azzal jót tettek, vagy rosszat?

Az valóban igaz, hogy a Kádár rendszerben létezett a közveszélyes munkakerülő (KMK) státusz, de az mindenkire vonatkozott, és sokan mégis kijátszották, a romák többségével sem az volt a baj, hogy éppen volt-e munkahelye, vagy sem.

A teljes társadalomra jellemző volt az alkoholizmus, a romákra különösen, a településeken voltak "cigánykocsmák", ahol rendszeresek voltak az erőszakos cselekmények, sokszor tömegverekedések.

Nem KMK miatt kerültek sokan börtönbe, hanem valamilyen erőszakos cselekedet miatt az akkori rendszer sem talált megoldást, sőt a változásokkal csak romlott a cigányság helyzete.

A '80-as évekre már alig volt igény a kézműves termékekre, amit hagyományisan a cigányok készítettek.

Az iparban olcsóbban megcsinálták azokat, sokszor műanyagokból.

A teknővájók, fémművesek, vályogvetők, seprűkötők, kosárfonók adták fel a mesterségüket.

Egyre kevesebb volt a vásár, ahol a termékeiket el tudták adni, és kereslet sem volt már azokra.

A rendszerváltásig a kupecek, sőt a teljesen más "kasztba" tartozó cigányzenészek talpa alól is kicsúszott a talaj.

Mindíg is nagy problémák voltak, de a régi, hagyományos kézműves szakmák ellehetetlenítésével azoknak a cigányoknak sem volt munkalehetőségük, akikben volt hajlandóság dolgozni.

A gyárakba, üzemekbe, mezőgazdaságba " terelésük" totális kudarc lett, mindkét fél számára.

Nem volt nagyobb fegyelem, de egy másik világ volt.

A vásárokban akkoriban hasznos cuccokat lehetett venni tőlük, de ajánlott volt tartani a távolságot akkor is (megnézni mit akarsz megvenni, és mennyiért, nem játszani itt a piros, hol a pirost, stb).

A vásárokkal együtt igen jelentős vándorlás is zajlott akkoriban, cigánykaravánok is kisérték a vásárokat.

A vásározás is a múlt ködébe vesző esemény lett már, anno a Kincses Kalendáriumban volt Vásár-Naptár, ahol az egész évre, dátum szerint megírták, melyik településen lesz az országos kirakodó vásár.

Az hatalmas esemény volt a településen, összesereglettek az emberek, a vásárban szinte mindent meg lehetett venni, fateknőt, fakanalat, seprűt, meszelőt, törökmézet, mézeskalács szívet, karikás ostort, kolompot, sárgaréz csengőt, lovat, malacot... toronyórát lánccal.

ápr. 5. 06:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
12%
Rosszabb, mint most, mert nekik is dolgozni kellett.
ápr. 5. 07:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
72%

" megtiltották nekik hogy az ősi szakmáikat űzzék,"

Mire gondoltál? A teknővájásra, vagy a drótos-foltos, köszörűs szakmákra? Ezeket nem kellett megtiltani, egyszerűen az érdeklődés hiánya miatt kihaltak. Különben is mennyi köszörűsre volt szükség egy városban? Kb úgy egyre, ami ismerve a cigányság létszámát elég kevés lehetőségnek tűnik. Ellenben az addigi fő megélhetési forrásukat a bűnözést, amit szinte kivétel nélkül mindegyik foglalkozásszerűen űzött, valóban betiltották, és mily rasszizmus, beterelték őket a valódi munka világába, az építkezésekre, gyárakba. Nem is volt akkoriban akkora megélhetési purdégyártás mint mostanában, meg kötelező ingyen segély, nem beszélve a bíróság-rendőrség által hallgatólagosan elfogadott megélhetési bűnözésről. A mi szemünkkel nézve az akkori életük nekünk elfogadható volt, az ő szemükkel biztos egy tragédia, már csak a tőlük életidegen munka miatt is.

ápr. 5. 09:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
100%

Arról kevés szó esik, hogy a cigányság messze nem egységes, egymástól elég határozottan elkülönülő csoportok alakultak ki a 20. század elejére.

A csúcson az "úri cigányok", akik jellemzően magyarul beszéltek, és a vendeglátásban dolgoztak, sokszor dinasztiákon keresztűl. Zenészek, pincérek.

Az ő egzisztenciájuk is fokozatosan romlott, szűkültek be a lehetőségeik, és ma már sokan más területeken, de ők hajlandóak tanulni dolgozni, és többnyire mindíg is próbálták távol tartani magukat a többi csoporttól, már a kezműves mesterséget űzőktől is.

A sor végén ott vannak, és mindíg is ott voltak a munkakerülők, a bűnözéstől sem visszariadók.

A kettő között széles a skála, és megvoltak ezek a különbségek a Kádár rendszerben is, annyi volt a különbség, hogy akkoriban más volt a mindennapok ritmusa.

A hétköznapokon alig volt ember az utcákon, mert kötelező volt iskolába menni, dolgozni járni, az más kérdés, hogy a munkelyeken termeltek-e hasznot is, vagy felvettek 6 takarítót, akik egynek a munkáját sem végezték el.

Jellemző utcakép volt akkoriban, hogy 5-6 ember végzett valami munkát úgy, hogy egy kaporgálta a földet a lapáttal, a többi meg a lapátnyélre támaszkodva nézte.

Ezzel nem azt állítom hogy ez mindíg így működött, de elég gyakori volt.

A cigányság integrálásával akkor sem tudtak mit kezdeni, pedig próbálkoztak, a cigánytelepekről széttelepítették az ott lakókat a település különböző pontjain, önkormányzati de inkább szükséglakásokba. Azok többségét gyorsan lelakták, voltak példák arra, hogy eladták a parkettát, az ajtókat, és már nem a település szélén volt egy no-go zóna, hanem a település több pontján lettek problémák.

Még a '80-as évek elején is megszokott látvány volt a batyus, mezítlábas, kéregető cigányasszony, akit gyerekek is kisértek... általában ártatlan volt, kéregettek, de oda kellett figyelni, a lakásokba általában nem is engedték be őket, viszont elvitték még a döglött tyúkot is, ha azt ehetőnek véleményezték, a gazda meg megszabadult egy problémától.

Szerintem fontos megemlíteni a sorkatonai szolgálatot a cigánysággal összefüggésben is.

A legtöbb alakulat munkásszázad volt, főleg építő munkák (ásás, lapátolás, útépítés, töltések karbantartása, stb), és amikor még 2 év, majd 18 hónap volt a katonaidő, az látványosan kivonta a fiatal férfiakat a civil életből.

Sőt, akkoriban még a rabokat is kivitték építkezésekre dolgozni, de náluk az már jutalom volt, akárki nem mehetett.

Egyetlen változást látok a rendszerváltás utáni időben, hogy megszűnt a kontroll, ami viszont a szakértők szerint a demokráciát sértené.

A Kádár korszakban is voltak bajok, bűnök, hiába voltak esetleg drasztikusabbak a rendőrök.

Csak az esetek többsége nem jelent meg a sajtóban, úgy csak egy viszonylag szűk kör értesült arról.

ápr. 5. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
7-es: a 6-os mitől rasszista?
ápr. 6. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
Azt hitték a szoc.-ban, hogy jót tesznek velük azzal, ha panelba költöztetik őket, ahelyett, hogy a c.telepeket modernizálták volna. A panelekben nem tudtak viselkedni, fogták magukat, és eltüzelték a parkettákat például.
ápr. 6. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
Pszichológusok azt mondják, csak akkor lehet valakin segíteni, ha ő maga is akarja. Na, ezért kidobott pénz minden, amit a cigányok felzárkóztatására költenek.
ápr. 6. 12:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!