Reálisnak tartod ezt az elemzést ( miért tartunk itt " sajnos nem rövid")?

1. A magyar gazdaság az elmúlt nyolc évben jelentős pozícióromlást szenvedett

el nemzetközi összehasonlításban, mind az EU27-hez, mind a visegrádi orszá-

gokhoz képest. Ha a magyar gazdaság is a visegrádi országok növekedési üte-

mével tudta volna bővíteni a GDP-jét 2005 és 2009 között, akkor ma a GDP-nk

20 százalékkal volna magasabb.

2. Magyarország gazdasági válságát az teszi különösen súlyossá, hogy a moder-

nizációs modell kifulladása, a választásokkal összefüggő „húzd meg – ereszd

meg!” politika ellehetetlenülése és a világgazdasági válság negatív következ-

ményei időben egybeestek és egymásra rakódva, felerősödve jelentkeztek.

3. A válságok elhárítására életbe léptetett kiigazítási csomagok (Gyurcsány- és

Bajnai-csomagok) ugyan átmenetileg enyhítették az egyensúlyzavart és el-

hárították a pénzügyi összeomlást, azonban strukturális reformok híján nem

tudták a magyar gazdaságot a fenntartható, tartós egyensúlyi pályára állítani.

4. A magyar modernizáció elhibázott koncepció alapján ment végbe: (1.) a piaci

liberalizáció túl gyors volt, nem adott lehetőséget a hazai vállalkozások meg-

erősödésének; (2.) a privatizáció nem járult hozzá az egészséges piaci szerke-

zet kialakulásához, konzerválta a monopol-oligopol pozíciókat; (3.) a feltétel

nélkül támogatott külföldi tőke pozitív tovagyűrűző hatásai nem érvényesül-

tek: sem a hazai technikai színvonal, sem a versenyképesség nem emelkedett

számottevően.

5. A rendszerváltás utáni 1,5 milliós foglalkoztatáscsökkenést a magyar gazdaság

máig nem tudta kiheverni. A hazai aktivitási és foglalkoztatási ráta az egyik

legalacsonyabb az EU-ban. Az elmúlt években tovább csökkent az amúgy is

alacsony foglalkoztatási szint, s így nem tudott hozzájárulni a gazdasági növe-

kedéshez.

6. A tőkeállomány bővülése és a technikai színvonal emelkedése sem volt képes

meghatározó és tartós szerepet játszani a gazdasági növekedésben. Ennek kö-

vetkezményeként az elmúlt években folyamatosan csökkent a potenciális ki-

bocsátás növekedési üteme, ma ez alig éri el az 1,5–2 százalékos szintet.

7. 2002-től 2006-ig a tényleges gazdasági növekedés lényegesen és egyre növek-

vő mértékben haladta meg a potenciális növekedési ütemet az állami keres-

letgenerálás következtében, aminek következtében krónikussá vált az egyen-

súlyzavar és az eladósodottság. 2006 után enyhült a keresleti nyomás (ekkortól

elsődlegesen már csak a lakossági vásárlások gerjesztették), de csak 2009-re

szűnt meg a pozitív kibocsátási rés.

8. A GDP előállításában egyre nagyobb szerepet játszik a külföldi tulajdonosi

szektor, részesedése jelentősen emelkedett az elmúlt 15 évben. A GDP növek-

ményének évi átlagban több mint felét a külföldi tőke állította elő. Ebből követ-

kezően egyre nagyobbra nyílt a GDP és a GNI közötti rés, vagyis a megtermelt

és a felhasználható jövedelem közötti különbség, ez utóbbi rovására.

9. Az inflációs folyamat az elmúlt években jelentősen mérséklődött, de még min-

dig igen messze állunk az EU-s átlag elérésétől. A dezinflációs folyamatot rend-

re megakasztották a központi ár- és adóintézkedések.

10. A jegybank kezdetben a laza fiskális politikára monetáris szigorral reagált, de

2005 utáni lépései már nem nevezhetők konzisztensnek. A monetáris politikai

eszköztárból szinte csak a kamatpolitika lett használva, ami főleg a válság ide-

jén súlyos hibának tekinthető.

11. A folyamatosan javuló külkereskedelmi mérleg ellenére 2009-ig a folyó fizetési

mérleg alig javult az egyre negatívabb jövedelemegyenlegek következtében.

A negatív jövedelemegyenleg a növekvő adósság és a duális gazdaság követ-

kezménye. A 2009-es egyenlegjavulás inkább ciklikus, mint szekuláris okokra

vezethető vissza.

12. Míg az időszak elején elsősorban az állam eladósodása volt a jellemző, 2006

után a magánszektor külső eladósodása ugrott meg az elhibázott fiskális kiiga-

zítás és a hibás pénzügyirányítás eredményeképpen. Mára a külső adósságpo-

zíció szinte kezelhetetlen kezd lenni, és nagysága azonnali gazdaságpolitikai

fordulatot tesz szükségessé.

13. Számos gazdasági ágazatban van erős piaci koncentráció, vagyis az erőfölényes

helyzet miatt nem érvényesül a piaci verseny. A legtöbb piacon megfigyelhető

magánmonopóliumok a privatizáció következtében állami monopóliumokból

jöttek létre.

14. A vállalkozás jelentős részénél érdemi különbség van az effektív adókulcs és

a normatív adókötelezettség között. A kiterjedt adókedvezmények elsődlege-

sen a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozásokra jellemzőek. Az adókedvezmé-

nyek mértéke 2007-ben meghaladta a 800 milliárd forintot.

15. A külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások a hazaiakkal szemben viszonylag

alacsony létszámmal működnek, ezért lényegesen magasabb a tőke/munka

arányuk és a termelékenységük. Továbbá a külföldi vállalkozások jövedelme-

zősége is lényegesen meghaladja a hazaiakét, és az export részesedése is ma-

gasabb az árbevételből, mint hazai társaiknak.