Mi lenne, ha "választói jogosítvány" megszerzéséhez kötnénk a választójogot?

Támogatom, egy egyszerű kérdést kéne a szavazólapra írni ( pl. hogy hívják a jelenelgi miniszterelnököt. Jelöje meg, h ezen nevek közül melyikük volt MO minsizterlenöke 1990-napjainkig valamikor? Horn gyula Győzike, Fekete Pákó, Orban Viktor, Horthy Miklós, Tildy Zoltán, Károlyi Mihály stb.).

Aki ezt nem tudja annak a szavazata nem érvényes. Nem jó dolog ,h sok hülye szavazhat, akit tényleg bármivel meg lehet vezetni, mert képtelen gondolkodni és nem is ért semmit. Az ilyenek szavazatait meg meg tudják venni a nagyobb pártok ( mégis miért szavazták meg pl. Demszkájt sokadszorra Bp főpolgármesterének mikor egyébként semmihez sem ért és csak ártott a városnak mióta világ a világ). Pénzért megveszik a szavazatot esetleg kampányoltak kicsit előtte, ingyen kaja-pia és máris rájuk szavaz a hülye, mer nem gondolja végig, h ezek itt 4 évig sz_rt sem csináltak, elvontak ezt elvontak azt, gazemberke mind, de most adtaki ngyne sört rájuk szavaz.

A demokrácia az mikor 10 professzort leszavaz 11 analfabéta.

Az ilyen ötletek nagyon népszerűek, hivatalos helyen mégsem támogatják őket, miért? Mert a felvetés súlyos fogalomzavart árul el.

A liberális demokráciában a választójog nem a jó kormányzás előmozdításának eszköze, hanem állampolgári jog. Ez azt jelenti, hogy nem azért van az embereknek választójoga, mert ettől valaki azt várja, hogy "helyes döntés" születik. A jó kormányzás ugyanis a kormány dolga, nem a választóké. A kormány a szakértői segítségével próbál meg jó kormányzást megvalósítani, így munkája színvonala független attól, hogy kik választják meg. A választók feladata nem az, hogy jó szakmai döntést hozzanak, hanem az, hogy kifejezzék az érdekeiket. Hozzáértése nem mindenkinek van azokhoz a dolgokhoz, amikhez a kormánytagoknak kell érteniük, viszont érdekei mindenkinek fűződnek azokhoz a kérdésekhez, amikről a kormány dönt. A demokrácia attól demokrácia, hogy mindenki egyenlő benne, ami érthető nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az emberek érdekei nagyjából egyformán fontosak, még érthetőbb nyelvre lefordítva: mindenkinek egy szavazata van. A választójog nem annak elismerése, hogy valaki ért valamihez, hanem annak elismerése, hogy az illető állampolgár, és az egyenlőség elve miatt az ő érdekei is fontosak. Tehát választáskor nem arról döntünk, hogy szerintünk mi a helyes kormányzás, hanem közöljük az állammal, hogy szerintünk kik képviselik az érdekeinket.

Aki ezt nem érti, vagyis nem érti a demokráciát, az mindig javasolni fogja, hogy kössük IQ-határhoz, diplomához, vagyonhoz vagy máshoz a választójogot, és csodálkozik azon, hogy ilyesmi más, sokkal sikeresebb országokban sincs, meg csodálkozik azon is, hogy hivatalos helyeken lesöprik az efféle ötleteket.

Nem ártana olyan tanfolyam, amin megtanítják az embereknek, hogy mi fán terem a demokrácia, mert kicsit fájdalmas látni, micsoda fogalomzavar veszi körül a témát.

"Franciaországban pl. nem előfeltétele a választójognak, de mindenkinek kötelező állampolgári ismereteket tanulni az iskolában." - maximálisan egyetértek, ha lenne ilyen oktatás, akkor kevesebben vetnék fel a választói jogosítvány ötletét.

"Az érvelésed de jure jellegű, és ilyen alapon tényleg minden ember egyenlő a demokráciában. Mégsem vezethet mindenki autót attól, hogy egyenlő. Ennek oka de facto: balesetveszélyes."

A különbség nem de jure / de facto a vezetői engedély és az állampolgári igazolvány között.

Hanem az a különbség, hogy az egyik közlekedési, a másik politikai téma.

A factum a közlekedésben szembeállítható talán a jussal, a politika viszont a jusról szól.

Más szavakkal: az autóvezetés csak akkor lehetséges, ha értünk hozzá. Hasonlóan, állampolgári jogunk érvényesítése (szavazás) csak akkor lehetséges, ha képesek vagyunk rá. Vagyis ha cselekvőképesek vagyunk. Ez utóbbi minden felnőttre igaz, ha nem helyezték gyámság alá (pl. mert elmebeteg).

Tehát MOST is van feltétele annak, hogy szavazhass (nem nyilvánítottak cselekvőképtelennek, állampolgár vagy, és nem vagy eltiltva a közügyektől).

Egy másik szempont: ha a hozzáértéshez bármi köze lenne a választójognak, akkor miért nem szavazhat itt mondjuk egy német, a magyar politikával foglalkozó külügyi szakértő? Válasz: azért, mert - mint mondtam - ő nem állampolgár, ezért nem gyakorolhat állampolgári jogot. az ő ÉRDEKE nem fontos a magyar demokráciának, hiába ÉRT HOZZÁ, hogy hogy működik itt a politika. Míg minden itteni állampolgár szavazhat, mert az ÉRDEKeik fontosak, nem pedig azért, mert ÉRTENEK valamihez. Ez egy elvi különbség, ami megkülönbözteti a lib. dem. berendezkedést a rendi államoktól, diktatúráktól, arisztokratikus köztársaságoktól.

"A nagykorú ember alapértelmezés szerint cselekvőképes, ... belátja a saját érdekeit, és képes az azoknak megfelelő döntéseket meghozni. Ha ennek az ellenkezője bizonyosodik be róla, akkor gyámság alá kerül..."

Eddig OK. Érted az érvelésemet. A többi viszont téves:

"Az állampolgári ismeretek hiánya azt jelenti, hogy az illető nem tudja, mi a közjó"

Közjó liberális demokráciában NINCS! A közjó az arisztokratikus köztársaságokban és a diktatúrákban a jó kormányzás által megvalósított érték neve. Individualista és egalitárius rendszerekben, mint ami jelenleg van Mo.-n és a többi demokratikus államban, nincs szubsztantív értelemben vett közjó, hanem az a "közjó", amit az állampolgárok által megválasztott kormány képvisel.

"Tehát nem tud a saját érdekeinek megfelelő értelmes döntéseket hozni"

Pont hogy AZT mindig tud, aki nem cselekvőképtelen. A saját érdekeit mindenki ismeri per definitionem, viszont más nem ismeri mások érdekeit jobban, mint azok az önmagukét. Ha azt gondolod, hogy van közjó, és ezzel szemben az az ember, aki X dolgot saját érdekeinek feltételez, elvétheti a közjót és ezt úgy értelmezed, hogy ő a saját érdekeit nem tudja képviselni, ezzel azt állítod, hogy van olyan szituáció, amikor valaki kevésbé ismeri a saját érdekeit, mint mások az ő érdekeit ismerik. Ez diktatórikus, paternalista gondolkodás.