Milyen volt a kommunizmus alatt a dohányzás és az egyház?

Volt dohányzás, és nem voltak ilyen szabályok, hogy csak napnyugtakor ha senki nincs a közelben és egy tér közepén állsz akkor gyújthatsz rá 1000 Ft-os cigiért cserébe. Gyak munkahelyen is pöfékelhetett bárki ha a főnöknek nem volt vele baja.

Az egyházak "megtűrtek" voltak, a rendszer szemében nem volt jó pont ha egy felekezet tagja voltál, de nem tiltották be őket.

Régebben szinte mindenhol lehetett dohányozni. Mondjuk ennek nem sok köze volt a kommunizmushoz, mert más országokban is így volt. Lehetett pl. kórházban is. Irodákban teljesen természetes volt. Repülőn is lehetett!

Én jártam hittanra és templomba, nem éreztem semmi negatívat. Viszont szüleim korosztálya mesélte, hogy rájuk még furcsán néztek, ha kiderült, hogy templomba járnak.

Dohányzást soha senki se korlátozta. Viszont a tintázást próbálták. Mivel a forradalmi munkásosztály minimum egy feles de inkább egy 2 dekás bevágása után vonult a szocializmust építene reggelente, ezért egy időben reggel 9-ig tilos volt alkoholt kiszolgálni. A leleményes melós így este vette meg a szeszt. És ha volt benne elég akarat, akkor reggelre is maradt még belőle egy életmentőnyi slkukk. Ha nem akkor szomorúan tolta a szájába a munkás, Kossuth vagy Fecske cigarettát.

Kb annyit foglalkozott Isten létével és az egyházzal, mint a paraszt a sassal. A sas marha magasan repült, a parasztot marhára nem érdekelte ez.

Amúgy aki templomban akar járni az járt és kész. Mivel a papok voltak a rendszer egyik erős bázisú III/III-as besúgói így még jobba is volt a rendszernek, mert mindjárt tudta, hogy kire ne számítson. De azért ezt se vedd komolyan. Osztalytarsam siman katonatiszt lehetett annak ellenére, hogy tini korát a füstölő mögött töltötte a templomban

A dohányzás világjelenség volt. Ebben nem volt különbség a "kommunizmus" és a "kapitalizmus" között. Igen, akkortájt bárhol lehetett dohányozni, ezt kizárólag a jó ízlés, és egy két hepciáskodó főnök korlátozta. Utóbbiak nem szabály miatt, hanem saját hatalmuk tudatától.

Az egyház formálisan el volt nyomva. Értsd alatta, hogy nem volt beleszólása a hatalom gyakorlásába. Viszont ha ügyes volt a pap, úgy prédikált, ahogy akart, ezzel mégiscsak beleszólt a kormányzásba, csak nem a parlamentben. Időnként az övé volt a hatásosabb. Így volt ez mással is. Aki ügyes volt, sok mindent megtehetett, amit elvileg - a szabályok alapján - nem lehetett. Volt néhány tabu, azt be kellett tartani. Nem volt jó, horthysta egyenruhában sétálni a főtéren, nem volt érdemes nagygyűlésen éltetni a kapitalizmust, viszont érdemes volt megtapsolni a szónokot. HA elmentél "lelkesen" május elsején felvonulni, az sok apró "csúnya dolgot" kompenzált. Templomba akkor nem járhattál (nagyon nyíltan), ha a nagyon stupid és bigott főnököd a szomszédban lakott és "felháborodott volna". De ekkor is csak többnyire a prémiumtól estél el. Volt néhány (jó magas) állás, amit csak párttagként kaphattál meg, de akadt PB tag (Politikai Bizottság, a legfőbb irányító szerv), aki azért nagy titokban járt templomba is.

Hát így csörgedeztek a dolgok. Néha volt egy két balhé, az rossz volt az érintetteknek, de kevés volt. Balhéból és komolyan érintettből is. Leszámítva néhány rövid zűrös időszakot, ami azért kemény (halálos is) volt.

Munkás, Kossuth, Fecske, Symphonia.

A fél ország bagózott. Egy vállalati gyűlésen olyan füst volt, hogy meg állt benne a kés.

Az egyház és a csikk is el volt nyomva. :D

Amúgy előttem jól leírták a lényeget.