A II. Magyar Köztársaságban (1946-1949) is körülbelül csak olyan szimbolikus hatalma volt a köztársasági elnöknek, mint a III. Magyar Kt. -ban?
válasza:Miért, most szimbolikus a "hatalma"? Ahhoz, hogy a kinevezésével járó feladatokat ellássa, ahhoz legalábbis jogilag minden hatalma meg van. Az más kérdés, hogy pl. Áder azt teszi önszántából, amit a Fidesz megszavazott.
De,szerintem te a köztársasági elnök feladatkörét értelmezed félre egy kicsit.
válasza:meg kevesbe, mivel nem volt koztarsasagi elnok, hanem a jogkoreit az Elnoki Tanacs gyakorolta, annak volt egy elnoke, pusztan azert hogy kifele megtestesitse, de az allamfoi jogkorok az Elnoki Tanacs ala tartoztak.
Annyiban viszont tobb hatalma volt, hogy hozhatott rendeleteket ha jol tudom, de javitsatok ki ha nem.
# 1: Töriből tanultuk, hogy szimbolikus hatalma van a jelenlegi államfőnek (meg a TV-ben is beszélgettek múltkor erről, meg az M1 Magyarország Története c. filmsorozatában is szimbolikus hatalmat mondtak...) mivel az tény, hogy ugye itt nálunk nem prezidentális rendszer van, mint az USA-ban, meg nincs is akkora hatalma/jogköre az államfőnek, mint Franciaországban, a De Gaulle-féle köztársaságban.
# 2: Igen, tudtam az Elnöki Tanácsról, csak hogy az az 50-es évektől a rendszerváltásig volt.
II. Magyar Köztársaság: II. VH után volt a Rákosi-rendszer diktatúra kiépüléséig
III. Magyar Kt.: 1990-napjainkig
Szóval az a kérdés, hogy a II. VH utáni pár évben is ugyanolyan jogköre volt a köztársasági elnöknek, mint ma? Vagy több?
válasza:mar az 1949-es alkotmany Elnoki Tanacsot mond.
de ertem, az 1946-os erdekel, azt az 1946. evi I. torveny szabalyozta, tessek ebben megtalalod pontosan mik voltak a feladatkorei:
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!