Hogy lehet az, hogy a turizmus nagyobb részét adja a hazai gazdaságnak, mint a mezőgazdaság?

GDP-t többféleképpen számolnak.

A mezőgazdaság egy összetett szektor, import és export bevétellel.

A turizmusba értelemszerűen a hazánkban elköltött pénzek realizálódását látod.

Ez egységnyi.

De a mezőgazdasági mutatókat többféleképpen számolják, attól függően hogy a belföldi vagy külföldi keresletet nézik.

Ennek nézz utána, máris máshogy fogod látni.

Úgy, hogy a krumplinak 100 forint kilója - abból nagyjából 30 forint a profit.

A turista meg vesz 5000 forintos vendégéjszakát, elmegy 3000-ért fürdőbe, eszik ugyanilyen drága ebédet, ha csak tömegközlekedik is - azért is legalább 1000-1500 forintot fizet, meg esetleg még shoppingol is valami kalocsai mintás szuvenír vackot. S ezen szolgáltatások többségén vastagon 50%+-os a haszonkulcs.

Szóval nem nehéz belátni, hogy turistát vendégül látni jóval jövedelmezőbb üzlet, mint mezőgazdálkodni. Már csak azért is, mert Hollókőn, Hévízen vagy Budapest közepén sorjában állnak a turistabuszok a német, orosz, kínai meg mindenféle népekkel. Mondjuk ahol nem nő turista, csak krumpli ott egy kicsit szopás.

Úgy lehet, barátom, hogy több pénz jön be turizmusból, mint a mezőgazdaságodból. Így lehet.

Nem értem, hogy ezen kívül hogy lehetne még.

Aki Trámp nevű írogatót lepontozgat, azt eleve felpontozom.

Amúgy ez a 10% gyanúsan soknak hangzik a turizmus részéről.

"Aki Trámp néven írogat azt eleve lepontozom."

- Komolyan, mi ez az idiotizmus? Mintha valamiféle személyes sértettség okozna folyamatosan belső frusztrációt itt többekben, amiért Trump lett az amerikai elnök. Mennyiben, miben befolyásolja ez a te életedet? Vagy egyszerűen csak "a harcban" most egy "fájdalmas sebet" ejtett ez a dolog sokak szemében?

Magam részéről, abban a kérdésben, hogy Clinton vagy Trump alkalmasabb-e elnöknek, azt mondom, McCain.

Nem tudom hova tenni ezeket a világvégeváró sértett libsiket, akik most blaszfémiának, és súlyos egocsorbító ténynek értékelik, hogy "egy xenofób, rasszista, hímsoviniszta" ember lett, lehetett az amerikai elnök, ezzel szinte már-már "újabb mezőt vesztve" a fejükben tomboló trónok harcában, mint valami kicsszett globális ideológiai összecsapás, ami sérelmen túl sem tudnak tekinteni most, sebeiket nyalogatva, úgy, hogy ennek saját életükben kb. nulla a megjelenése. De azokat sem, akik most hódolattal vannak, hogy "jólmegmutattuk" a liberális nyugati fertőnek, és most aztán új világ lesz itt, nem lesz ám PC-skedés, és végre normálisan fognak gondolkodni az emberek.

Ez, Clinton vagy Trump, olyan választás volt Amerika számára, mint orosz rulettezni egy teljesen töltött revolverrel. Mindegy, meddig pörgetik, és melyik helyen megállva sütik el. Ugyanaz. Ebben csak veszíteni lehetett a választóknak. Mindegyiküknek, nem egyik vagy másik tábornak.

Trump démonizálása már beteges, és röhögtet is egyfajta szemüvegen keresztül, de a szentté avatása ugyanilyen. Az, aki _éppen most_ dobja be, hogy azokat a NATO-tagokat, akik nem teljesítik a GDP arányosan 2%-os haderőfejlesztési ráfordítást, nem védi meg (kvázi minden NATO-tag azt a néhány országot leszámítva, ami amúgy is meg tudja magát védeni), az ekkor, amikor Putyin izmozik a Baltikumban, a Krímben, Lengyelország és Finnország fenyegetésére, KATASZTRÓFA. A legrosszabb pillanatot találta meg erre. Főleg, hogy nem is nagyon közömbös érzelmű az orosz elnök felé.

Ennek az elnökválasztásnak pozitív irányú kimenetele nem lehetett. Csak akkor, ha Trumpot kidobják, és a Republikánus Párt McCain-t teszi meg a helyére. Az ad okot némi balanszra az érzelmeimben, hogy a republikánusok szerencsére ennek ellenére is masszív többségben Moszkva-ellenes politikai beállítottságot folytatnak a szenátorok szintjén. És remélem, hogy ezellen a túlsúly ellen egy elnök sem tudja minden szándékát keresztülverni a külpolitikán.

Clinton győzelme sem lenne volna megnyugtatóbb. Hiába pendítette meg, hogy Oroszország felé a szankciókat ki fogja terjeszteni, ha Obama - akinek ő egy időben történetesen külügyminisztere is volt -, semmit nem tett, és csak fanyalogva volt hajlandó bármi reakciót is megmozgatni a kelet-európai államok _nyílt felkérése_ ellenére is.

McCain legalábbis szavaiban teljesen más szemléletet mutat. Egy félév alatt meg lehetne fektetni ÚGY Oroszországot, hogy utána nemhogy az olasz GDP-t nem közelítené meg, de az önfenntartás kerülne veszélybe, ténylegesen átfogó szankciókkal. És ebben lenne kereskedelmi vesztesége a nyugati gazdaságoknak, Európának is - de az marginalizálható lenne emellett, ennyire azért ne féltsük azt a qrva pénzt.