Hogy jut el egy ingatlan az árverésig, illetve ha eljut odáig, az eredeti tulaj még akkor is megveheti?

Meg kellene próbálni elintézni a telek megosztását.

Mivel közös tulajdon és örökség útján lett az, nyilván elég nagy ahhoz, hogy a telek helyrajzi számmal is megosztva két külön telekké váljon. Mivel szomszédos teleknek vagy tulajdonosa, nem lehet gond az ha a telek azon része kerül a tulajdonodba ami kintről az útról nem megközelíthető könnyen, csak egy kocsibehajtó szélességben. A telek területének a felezését kellene elérni akár még úgy is, hogy az ingatlan területe kisebb legyen a másiknál, értékében is felezve valamennyire a földterületet. A kérdés, hogy milyen besorolása van a területnek, mert lehet, hogy nem beépíthető olyan mértékben ahogy a telek megosztásával kialakulna.

Ha el kell adni az ingatlant az nem jelent egyben árverezést is. Mivel a felének tulajdonosa vagy így elővásárlási jogos van a telekre. Fel kell kínálni eladásra - ha vevő jelentkezik akkor ezen az áron te veheted meg előbb. Ennek az árnak a felét kellene kifizetned a másik tulajdonosnak.

Eladáskor egyben számít a telek értéke, ha az besorolásként gyümölcsös akkor úgy is lehet eladásra kínálni. Ha 10%-os a beépíthetőség és olyan a besorolása a teleknek, akkor nem tudják drágábban eladni, mint a szomszédos telkeket - csak amennyivel a nyaraló megdobja az értékét.

A bíróság nem azt fogja eldönteni - ha oda kerül az ügy, - hogy mennyiért kell megvenni a birtokot valakinek, hanem hogy el kell adni. Az eladása meg a hatályos törvények szerint lehetséges, ha simán eladható, akkor egy hirdetésre ha valaki vevőként jelentkezik, akkor úgy. Ha a földtörvény alá esik és úgy kellene eladni, akkor lenne esetleg árverés a végén. De tulajdonosként akkor is elővásárlási jog illet meg - de csak azon az áron amiért lenne rá vevő.

Érdemes lenne áldozni rá pénzt és egy helyismerettel rendelkező ügyvédtől konkrétan tanácsot kérni, mert nagyon különböző megoldások lehetnek attól függően pontosan milyen a telek. Az ügyvéd tudja megmondani mikor és hogyan lehet/kell beavatkozni, lehet-e előre mást tenni (pl. megosztható-e a telek még eladás helyett). Lakott területen bevett szokás, hogy ha 2 generáció háza van egy telken, mert a gyerekek a telek végébe építkeztek, akkor a szülők halála után örökölt házat úgy adják el, hogy megosztják a telket. A szomszédaink ikerházat akarnak így félig eladni - itt a szülők élnek, csak a gyerekük válás után költözne máshová és a szülőknek nincs szükségük arra a házrészre.

A legfontosabb, hogy ha tulajdonosa vagy bármekkora részben egy teleknek akkor a beleegyezésed nélkül nem adhatják el. tehát a házat a kerttel eladhatják, de a telket aminek te is tulajdonosa vagy csak szeretnék eladni. Nélküled viszont nem tehetnek meg többet, mint hogy feladnak egy hirdetést és vevőt eresnek. Az adásvételi szerződést neked is alá kell írnod, megtagadhatod és elővásárlási jogod van a vevő kínálta áron az ő tulajdoni részükre.

Javaslom az ügyvédet.

#2 jól írta, de én azt mondom, hogy nem kell bírósági ítéletre várni, hogy eladjátok, elárverezzétek a házat, mert ha a bíróságra megy a dolog, akkor mindketten vagy te szívsz a perköltség miatt.

1) Kerítsen vevőt, de nem tud borsós áron, hiszen nincs az a hülye, aki drágábban venne, mint amennyit ér. Addig is használhatod a földet egyedül.

2) felbecsültetheted olcsón és felajánlod, hogy annak alapján kifizeted.

3) ha évekig hajtja a borsós árat, és idővel feladja, akkor elbirtokolhatod az egészet, vagyis hosszú évek után a tied lesz. De ez 15 év. Na jó, ez csak elvi lehetőség, mert ő eladás formájában akarja érvényesíteni a tulajdonosi jogot, de ha kitalálja, hogy majd 20 év múlva felmegy az értéke, és akkor adja el inkább te meg fizeted a díjakat, és nem foglalkozik az egésszel, akkor máris hoppon maradhat.

[link]

De mint mondtam, mivel nem a környéken lakik, nincs tisztában szerintem az ingatlanárakkal. Budapestiként az én állam is leesett, amikor valami vidéki földet láttam, hogy mennyiért árulják. Ezért kellene készíteni egy értékbecslést, és annyiért kínálni.

*Annyit, esetleg alku kapcsán kicsit többet felajánlani.

Prezentálhatod a többi ingatlanok árait is, és tényleg az is megoldás, hogy árvereztek, te nem ígérsz rá nyilván semmire, várod, hogy lecsapják minél alacsonyabb áron, és akkor te élsz az elővásárlási jogoddal.

Itt csak az a rizikó, hogy a másik (vagy a megbízottja) feltolja az árat, és magas áron kel el. Akkor dönthetsz, hogy azon az áron is kell, vagy a magas árnak a felét kéred.

Ezért, és nem csak ezért kizárt az elbirtoklás.

Ha a leendő elbirtokló tisztában van vele, hogy az a föld nem az övé, akkor ez megszünteti az igénye jogosságát. Az szükséges az elbirtokláshoz, hogy az illető valamiért azt higgye, hogy az jogosan az övé, és a másik fél már soha nem is fogja visszakövetelni. Pl. ha az örökösök apja azt mondta volna, hogy ezt a részt is nekiajándékozza.

Azzal egyetértek, hogy jobb lenne peren kívül megegyezni, mert két év meg sok perköltség járulhat hozzá.

Kivárásra esetleg lehet játszani, ha valamilyen formában minden érdeklődőt elriasztasz. Mondjuk, hirtelen dupláját kéred a telekért, mint amiben a szomszédok megegyeztek a vevővel. Utána, sok év után már meg fogják unni, és adják, amennyiért tudják, neked. (Kivéve, ha nincs szükségük a pénzre, és ki akarnak bszni veled.)

Jelenleg a terület felosztásáról az egykori szóbeli megegyezés semmi, mert nincs rá tanú. Most a telek minden egyes része, az épülettől kezdve az utolsó fűszálig, osztatlan közös tulajdon, tehát mindennek az ára feleződik. Papíron a háznak is csak a fele a te tulajdonod jelenleg, a másik felét meg kell venned.

Ha olyan keskeny a telek, akkor majdnem biztos, hogy a fele már túl keskeny lenne a HÉSZ szerint, ezért nem fogják engedni megfelezni. De ezt helyben kell megérdeklődni. Utcafrontra nem nyíló részt se szabad engedélyezni.

"Az szükséges az elbirtokláshoz, hogy az illető valamiért azt higgye, hogy az jogosan az övé,"

Ez nem így van.

Lehet, hogy nem elég pontosan fejeztem ki magam, de a lényege igaz.

A lényege meg az, hogy az elbirtoklás csak akkor áll meg, ha az elbirtokló abban a hitben használja a területet, hogy az adott dolgot a valódi tulajdonosa már soha többet nem fogja visszakérni tőle. Ez pedig itt nem áll meg, ha a kérdező direkt arra játszva halogatja az eladást, hogy majd el fogja birtokolni. (És erről nyilván tudnak a tulajdonosok is.)

A Ptk. így fogalmaz:

"Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja." A lényeg, hogy sajátjaként.

[link]

A "sajátként" való birtoklás nem azt jelenti, hogy valaki azt hiszi, a birtok az ové, hanem azt, hogy a jó gazda gondosságával.

Tehát, a birtok állagát megóvja, a kertet gondozza, stb.

#8 "Sajátjaként". Ez nem azt jelenti, hogy nincs tisztában azzal, hogy az nem az övé, ill. azt sem, hogy nincs tisztában azzal, hogy van-e más tulajdonosa, hanem azt, hogy úgy kezeli, mintha a sajátja lenne. Azaz gyakorolja a tulajdonosi jogokat és kötelességeket, tehát fizeti az adót, használja. És ezt 15 éven át folyamatosan teszi úgy, hogy nem jelentkezik a tulajdonos(társ) közben, hogy kéne a föld. Ha 14. évben jelentkezik, akkor szívás.

Ennek tehát tényleg van kockázata, mert kevés az esélye, hogy 15 évig megfeledkezik a földről, hogy nem próbálja eladni, nem keres rá vevőt, amivel nyilván szintén gyakorolja a tulajdonosi jogot valamilyen formában, szóval ez zavaros.

Csak mint lehetőséget mondtam, nem úgy, hogy ez a legjobb megoldás. Ez nagy megkötéssel is járna, hiszen ez azt is jelenti, hogy 15 évig jobb ha nem fektetsz be nagyon a házba, stb. mert azt az ő hozzájárulása nélkül nem teheted, ill. nem követelheted az értéknövelés megtérítését.