Ha egy adott cég tartozás miatt jogi útra terelné az ügyet az kit takar? Megyünk a bíróságra?

A "jogi út" vége a behajtás. Erről az utóbbi időben rengeteget írt a sajtó. A jogi út lényege, ha a tartozás valós, akkor a bíróság megtéli, és behajtják, az összes ebben résztvevő szervezet költségigényével együtt. Ha a tartozásod kis összegű, akkor egy ilyen folyamat végén akár a százszorosát vagy többet is fizethetsz (vagy elviszik).

A jó megoldás az azonnali megegyezés, mindn más sokkal drágább.

Nulladik lépésként azt kellene tisztázni, hogy a tartozás elévült-e. Ha már több, mint öt éve nem kaptál semmilyen hivatalos felszólítást, akkor nagy eséllyel igen, de vannak tartozások, amiknek kevesebb az elévülési ideje (pl. parkolási díjnál 1 év). Ha elévült, akkor nem behajtható, és jogi útra terelni az ügyet is teljesen esélytelen. Ettől még simán bepróbálkozhatnak azzal, hogy jogi útra terelik az ügyet, hátha megijedsz.

A 2-es válaszoló egyébként jól írja, ha a követelés jogos, akkor azzal jársz a legjobban, ha kifizeted.

A dolog menete egyébként (általában) a következő.

1:

Először is írnak egy ajánlott levelet, amiben közlik, hogy fizess már, különben megyünk a bíróságra. Ez az az üzenet, amit te is említettél. Fontos, hogy ez egy ajánlott levél. Ha nem ajánlott levél, akkor az annyi, mintha nem mondtak volna semmit, de attól még a többi pontot megléphetik.

2:

Ha nem reagálsz, vagy nem akarsz fizetni, akkor közjegyzői fizetési meghagyást terjeszthetnek elő, ami szintén ajánlott levélként fog megérkezni. Ez nem kötelező, de megrövidíti az eljárást, tehát általában meglépik. Itt három lehetőséged van.

Nem foglalkozol a levéllel. Ekkor válasz hiányában a közjegyző elismertnek minősíti a tartozást, jogerőre emeli a követelést, és lehet menni a behajtóhoz (4-es pont). Fontos, hogy a közjegyző nem vizsgálja, hogy a követelés jogos-e, elévült-e, vagy bármi. Tehát a közjegyzőtől érkező levéllel foglalkozni kell.

Előfordul, hogy befizeted a tartozást. Ekkor (hogy rend legyen) célszerű a közjegyzőnek elküldeni a befizetést igazoló papír másolatát egy levéllel, hogy te már ezt közben befizetted. A közjegyzői díjat vélhetően leverik rajtad később.

Megíratod a közjegyzőnek, hogy te nem kívánod befizetni a tartozást, mert szerinted te nem is tartozol, elévült, bármi. Ebben az esetben a közjegyző ezt a kifogást továbbítja a cég felé, azzal a felhívással, hogy 15 napon belül az illetékes bíróságnál legyenek kedvesek benyújtani a megfelelő papírokat a peres eljáráshoz (erről tájékoztatja a bíróságot is). Ahogy a követelőző fél részét sem, így a te kifogásodat sem vizsgálja a közjegyző. Ha ellentmondasz, akkor ő ezt továbbítja, aztán menjetek a bíróságra, őt nem érdekli.

3:

Ha a cég 15 napon belül nem nyújtja be a megfelelő papírokat, a bíróság automatikusan lezárja az ügyet, és ennyi.

Ha benyújtják a megfelelő papírokat, akkor per lesz belőle, ahol a bíróság eldönti, hogy fizetned kell-e, vagy sem. Ha az a döntés születik, hogy nem kell fizetned, akkor a cég így járt. Fontos, hogy a perköltségeket a vesztes fél fizeti, így ha a tartozás elévült, akkor a közjegyzői papírt még lehet, hogy megkapod (hátha nem reagálsz, és így jogerős lesz a követelés), de ellentmondás esetén biztosan nem lesz peres ügy belőle, hiszen az tuti bukó lenne nekik. Viszont ha nem évült el a tartozás, akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy a közjegyzői papír után (ha ellentmondással élsz) per lesz.

4:

Ha jogerőssé válik a követelés (bukott per vagy válasz nélkül hagyott közjegyző esetén), akkor ki kell fizetned a tartozást, plusz (bukott per esetén) a perköltségeket, plusz (ha volt fizetési meghagyás) a közjegyző díját. Ha ezeket kifizeted, akkor ennyi.

Ha nem fizeted ki, akkor végrehajtót küldhetnek rád, aki inkasszózhatja a számlá(i)dat, esetleg elvihet a lakásodból ezt-azt, szélsőséges esetben akár a házadat is viheti (ha van, és ha sokkal tartozol).