Munkaügyi perben, miért adható a személyes költségmentesség?

Nemcsak munkaugyi perben, hanem minden perben adható.

drsteiner-logo-ok

Költségmentesség, költségkedvezmény a bírósági eljárásokban

A pereskedés általában költséges dolog. Elég csak a tetemes mennyiségű bírósági eljárási illetékre, a szakértő esetleg szakértők munkadíjára gondolni. Ugyanakkor számos lehetősége van arra Ügyfeleinknek, hogy ezen költségek megfizetése illetve előlegezése alól teljesen vagy részben menetsüljenek, amennyiben jövedelmi és vagyoni viszonyaik nem teszik lehetővé az eljárás költségeinek megfizetését.

Mindenekelőtt fontos tisztázni a különböző fogalmakat. A Pp. 95.§ és 96.§-a az alábbi költségkedvezményeket ismeri: költségmentesség, költségfeljegyzési jog, részleges személyes költségfeljegyzési jog, illetékmentesség, tárgyi illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték. Ebben a cikkben ezeket a fogalmakat veszem sorra.

Költségmentesség esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése,

b) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a per során felmerülő költség előlegezése,

c) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése, és

d) a perköltség-biztosíték letétele

alól.

A költségmentesség részletes szabályait azonban nem a Pp.-ben találhatjuk meg, hanem a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben. A törvény 5.§ (1) bekezdése szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél

a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,

b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,

d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,

e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy

f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

A költségmentesség megállapításához minden esetben egy előzetes eljárás lefolytatása szükséges. A peres félnek egy bíróság által külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell kérelmeznie a költségmentesség engedélyezését, melyhez különböző mellékleteket (bankszámla egyenleg, NAV igazolások, munkáltatói igazolások…) szükséges csatolnia. Ezt követően a bíróság a kérelemről végzéssel határoz, vagy engedélyezi a költségmentességet vagy elutasítja a kérelmet. A kérelmet elutasító végzés ellen indokolt esetben helye lehet fellebbezésnek. A 2017. évi CXXVIII. törvény 5.§ (1) bekezdésében felsorolt okok olyan objektív, amelyek igazolt fennállása esetén a bíróság nem mérlegelheti azt, hogy megadja-e a költségmentességet vagy sem, azt minden esetben köteles megadni. Az 5.§ (2) bekezdésben szabályozott ok esetén viszont a bíróság mérlegelésére van bízva az, hogy álláspontja szerint a fél létfenntartása veszélyeztett-e.