Milyen esetekben szabnak ki tényleges életfogytiglani büntetést?

A törvény két feltételt szab: 20. életévét betöltött legyen az elkövető és a bíróság kizárja (kötelezően vagy mérlegelés alapján) a szabadságra bocsátás lehetőségét. A Btk-ban részletes felsorolás van utóbbiról:

44. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki:

a) népirtás [142. § (1) bekezdés],

b) emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés],

c) apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés],

d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [148. § (2) bekezdés],

e) védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) bekezdés],

f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1) bekezdés],

g) egyéb háborús bűntett (158. §),

h) emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2) bekezdés],

i) emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)-(4) bekezdés],

j) emberkereskedelem súlyosabban minősülő esete [192. § (6) bekezdés],

k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés],

l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § (2) bekezdés],

m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bekezdés],

n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés],

o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés],

p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3) bekezdés],

q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. § (4) bekezdés],

r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [445. § (5) bekezdés],

ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal követik el.

(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető

a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.