Bíróságon milyen kifejezések szoktak elhangozni?

Felperes, alperes, a jogszabályokra való hivatkozás az állandó, a helyszín és időpontok nagyon pontos behatárolása stb.

Néhány bevett szón kívül, igazából csak tárgyilagos fogalmazás az egész, mintha ügyeket intéznél és próbálnál hivatalos lenni.

Legutóbb egy sajtóperen voltam és néha kijöttek az ügyvédekből tök közvetlen megjegyzések is, amikkel még a bírót is megnevettették. pl.: a védőügyvéd a védencéről: "Nézzenek csak rá, tök rendes srác, nem az a vérengzős fajta"

Persze ezzel nem lehet pert nyerni, de ha elhangzik is ilyen, nem verik nagy dobra.

Tök jó projekt :)

Igazából szerintem semmi extra nincsen, mehet az egész úgy, ahogy épp eszedbe jut.

Max pár dolog: Az ügyvédtől kérj meghatalmazást és igazolványt, a többiektől személyit

A tanút figyelmeztesd, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt bármikor megtagadhatja, de ha nem tesz vallomást a védekezés ezen módjáról lemond, ha tesz vallomást, azt pedig a bíróság bizonyítékként értékelheti.

- A tanúktól kérdezd meg, hogy perben, haragban, rokonságban állnak-e a vádlottal és ha nem, akkor figyelmeztesd őket, hogy igazat kötelesek mondani, kivéve, ha magukat vagy közeli családtagot azzal bűncselekmény elkövetésével vádolnának, különben hamis tanúzást követnek el, amit a törvény büntet

- Mindkét esetben kérdezd meg utána, hogy megértették-e a figyelmeztetést.

Ha ítéletet hirdetsz, szólítsd fel a többieket, hogy álljanak fel.

FELTÉTLENÜL tanuld ki a régi kazettás magnó professzionális használatát és legyen minden második mondatod a jegyzőkönyvezésnél (ahhoz kell a magnó), hogy "új bekezdésbe" :)

Büntető vagy polgári per?

Mert nagyon nem mindegy...

Wow, ez igen!

Nem fognak kinevetni, mert a perrendtartásokat a jogászok is évekig tanulják és gyakorolják.

Maga a pert a bíró irányítja (vezeti a pert), ő szabja meg a per menetét, alapvetően tőle függ, hogy ki mikor beszélhet, mit csinálhat. Ettől függetlenül a felek indítványozhatnak bizonyos cselekményeket (pl: indítványozom, hogy a T. Bíróság nyilatkoztassa a másik felet xy-ról), észrevételeket tehetnek (észrevételezem, hogy), felszólalhatnak (ha a bíró engedi), kérelmet terjeszthetnek elő, iratokat, nyilatkozatokat, bizonyítékokat, stb. nyújthatnak be a bíróság részére. A felek egymással - formálisan - a bírón keresztül kommunikálnak.

A per menete (akár büntető, polgári, közig-munkaügy) általában, rendkívül felületesen és durván így néz ki:

- Tárgyalás megnyitása: Ez kb. tényleg ennyi, plusz bíró elmondja, hogy milyen ügyben (felek, ügyszám) van a tárgyalás, büntetőpernél ismerteti a vád tárgyát (milyen bcs.-vel gyanúsítják a vádlottat)

- Számbaveszik a feleket: idézettek megjelentek-e, képviselők a képviseleti jogot igazolják, ha valaki nem jelent meg, annak okát tisztázzák. Ez a bíró dolga. Tipikus: "Megállapítom, hogy xy megjelent". A távolmaradás nem mindig akadály, illetve egyéb jogkövetkezményei vannak (ezért szükséges a számbavétel, hogy a bíró ennek megfelelően intézkedhessen/ a fél nyilatkozzon), de szerintem ilyen mélységig nem fogtok elmenni.

- Megvizsgálják, hogy van-e jogi akadálya a tárgyalás megtartásának: szabályszerűen idézték a feleket, egyéb okok (a szabályszerűen megtartott tárgyalás az egész per alapja). Ilyen mélységig megint nem fogtok elmenni, de alapvetően itt is a bíró intézkedik. Nagyon fancy akarsz lenni bíróként, akkor annyit mondasz, hogy "megállapítom, hogy a tárgyalás megtartásának jogi akadálya nincs"

- A bíró "bemutatkozik (nem minden perfajtánál kötelező, de például büntetőnél nagyon is!). Ezután iratismertetés. Ha első tárgyalás, akkor az eljárás megindító iratot (pl: vádiratot az ügyész, polgári perben a keresetlevelet elvileg a bíró), illetve az eddig benyújtott más iratokat, egyéb történéseket röviden. Nyilván erre azért van szükség, hogy az, aki ellen tulajdonképpen az eljárás folyik (vádlott, alperes) tudja, hogy miért van per/a felek is értesüljenek mindenről.

- Alperes/vádlott nyilatkozata: elismeri-e a vádban foglaltakat, polgári per esetén elismeri-e a felperes igényét. Büntetőpernél teljesen mindegy, a per tovább folytatódik. Polgári pernél, ha az alperes elismeri, akkor ennyi, a bíró a felperes keresetének helyt ad (bizonyos rendkívül ritka esetek kivételével).

- Bizonyítás: Ennek célja, hogy a bíróság meggyőződhessen a vád/kereset alaposságáról, illetve az ellenérdekű fél is védekezhessen. Kihallgatják a tanúkat, meghallgatják a szakértőt, szakvéleményre nyilatkoznak, tárgyi bizonyítékokat megszemlélik, stb. Itt alap, hogy mindig az bizonyít, aki állít.

- Perbeszéd, berekesztés, ítélethozatal: Miután mindenki elmondta a magáét, bizonyította, amit akart, jön a tárgyalás vége. Büntetőperben jönnek a perbeszédek (utolsó felszólalások, az utolsó mindig a vádlott), polgári perben a bíró tisztázza, hogy van-e még valami nyilatkoznivaló, indítvány, stb. Ha ezek lezajlottak, illetve a feleknek nincs más mondanivalójuk, a bíró a tárgyalást berekeszti. Ezután jön az ítélethozatal, az ítéletet szóban kihirdeti. Büntetőperben az ítélethozatal után szóban lehet fellebbezni (ha lehet).

Ami a lényeg: a tárgyaláson nem az a fő, hogy milyen nyelvezetet használsz (bunkó ne legyél, nyilván), hanem a mögöttes tartalom. A bíró, ha nem világos, úgyis visszakérdez.