A kínai harcművészetben 2 erőt használnak külső és belső mi a különbség a kettő közt?

A külső erő: izomerő.

A belső erő: nem igazán erő, nehéz megfogalmazni. A csí. Ez tartalmat tud adni az izomerőnek. Meg tudja erősíteni a bőrt, a szerveket, serkenteni az izomzat működését, be tud hatolni egy másik ember testébe ott is hatásokat kiváltva.

Mindemellett a belső erő és energetika kérdése véleményem szerint inkább gyógyászati jelentőségű, habár a közelharc mesteri szintjén tagadhatatlan hogy nagy szerepe van.

Különbség még, hogy bár valamilyen szinten mindenki használ belső erőt. De komolyabb szinten a fejlesztése nehezebb mint a hagyományos izomedzés. Ezért van sok kókler, akik névleg jó képességekkel rendelkeznek, valójában a hozzáértésük a belsőnek nevezett erőhöz nem több mint bármelyik küzdősportolóé. Ilyenek alapján pedig jogosan de elhamarkodottan a belső erő témáját inkább mint varázslás, szemfényvesztés vagy mint fikció ítélik meg, nem mint tudományt.

Ami nem baj, mert ha valaki szerencsés és tényleg megtanulja fejleszteni, használni az egyedi lesz a környezetében, és sokkal nagyobb meglepetést tud okozni mint mások. Meglepetés pedig = előny harctechnikai szempontból.

Jah. Aki engem elver, attól hajlandó vagyok tanácsokat, tanítást elfogadni. Mivel jogosan feltételezem, hogy tud valamitől nagyságrenddel erősebb nálam. Ha csak kicsit erősebb, ha csak kicsit rutinosabb vagy gyorsabb, akkor nem biztos hogy őt keresem 'ó nagy tanítónak'. Egy kóklert bármikor rostos gyümölcsvelővé ver egy boxoló. El lehet dönteni hogy ki tud, és ki az aki tudni akar.. de még nem dolgozott eleget hozzá, hogy ilyen tudást használjon vagy átadjon.

Belső erőt fejlesztik egyébként a Qigongok, intim súlyzó és a különböző inakat, izmokat erősítő és ELLAZÍTÓ tornák.

Külső erőt nyilván az erőedzések, saját testsúlyos és súlyzós gyakorlatok. + a belső erő valódi megjelenésével az izmok működése is erőteljesebbé válik.

Pesten ezzel nem tudom.. a Wudang iskolán kívül máshol foglalkoznak-e. De ahogy a netet böngészem az egész országban bizonytalan vagyok hogy ezt máshol komolyan veszik-e. Vannak taichisok, de így látatlanban nem az a benyomás jön le róluk, hogy ők a harc felavatott mesterei. Persze nem szabad leszólni ismeretlenül edzést, mégis vannak tapasztalatok.. én mondjuk ezért választottam a pesti wudangos edzést, ez meg tudott győzni.

Amiért igazi karatéval is kevés iskola foglalkozik.

Sportkaratét akárki taníthat, elég 10 év karate múlt és egy így elért mesterfokozat, aztán ez semmi.

De az igazi tudásért áldozni kell, sok-sok időt, otthoni gyakorlást, ugyan úgy mint az igazi belső fejlődéshez. Ehhez meg keveseknek van kitartásuk.

Aham. Én is. A hagyományos küzdősportos sparring bunyó jó valameddig szerintem, de inkább küzdeni tanít meg, ütéseket adni/kapni, elviselni. Nem tanít meg azonnal győzni (túlélni) pedig egy harcművésznek ez lenne a valódi ereje szerintem.

Nagyon érdekes (fura?) a képzés a legtöbb helyen, most nem mennék bele hogy rossz-e, nekem nem szimpatikus és nem tűnik hatékonynak. Például sportkaratéztam valamikor. Hát nem ezt akartam tanulni az biztos.

De lehet jól is csinálni, vagyis ha ez szubjektív, akkor számomra jól :)