Ha a digiben őrzik az én IP címem (dinamikus) és mondjuk a rendőrség kijönne valamilyen oknál fogva az IP címemre hivatkozva, akkor mondhatom azt hogy nem volt lekódolva a wifim és más fért hozzá más IPvel?

Ha odáig fajul a helyzet, hogy kimegy a rendőrség, akkor le fogják foglalni az eszközöket...

#1 ne keverd a szezont a fazonnal, amit írtál, azok belső IP-k, nem pedig alhálózati maszkok.

"az én IP címem (dinamikus)"

A Diginél - de az összes Internet-szolgáltatónál - úgy örzik az általuk menedzselt IP-címek kiosztását, hogy arról beazonosítható legyen, hogy melyik előfizetőjük mikortól meddig kapta azt az IP-címet. Tehát hiába változik dinamikusan az IP-címed, a szolgáltatónál időponthoz köthető, hogy mekkortól meddig osztották azt ki neked.

"akkor mondhatom azt hogy nem volt lekódolva a wifim és más fért hozzá más IPvel?"

Mondhatni mondhatod, csak a rendőrség más információkból - például a gépedből, a kihallgatásodból, de akár ezen kérdés-feltevésedből is - be tudja azonosítani hogy Te voltál-e az elkövető vagy sem.

A hatóság félrevezetése mellesleg bűncselekmény - szóval a legjobb ha bevallod az igazat:

"Hatóság félrevezetése

271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő."

Forrás: [link]

64%, azt mégis hogyan?

G.

#4! Az általad bemásolt szakasz szerinti bűncselekményt gyanúsított nem tudja elkövetni, tudniillik a gyanúsítottnak a büntetőeljárásban nincs igazmondási kötelezettsége. Vallomásának egyetlen tartalmi korlátja, hogy mást bűncsrlekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

Magyarán: a terhelt személy nyugodtan állíthatja, hogy nem az ő gépével történt az elérés, illetve - amit gyakran állítanak is - hogy a gépet magát valaki más használhatta.

A bizonyítási teher a vád oldalán jelentkezik, tehát e szervek munkájától függ, hogy tudják-e bizonyítani a gyanúsított állításainak valótlanságát.

64%, és mégis honnan tudná a GYK az én MAC címem?

G.

"Az általad bemásolt szakasz szerinti bűncselekményt gyanúsított nem tudja elkövetni, tudniillik a gyanúsítottnak a büntetőeljárásban nincs igazmondási kötelezettsége."

Érdekes egy jogértelmezés - kár hogy nem valós.

A hatóság félrevezetésénél teljesen lényegtelen, hogy a hatóság számára közölt hamis információkat egy bejelentő, egy tanú vagy a gyanúsított teszi - ha ezzel hátráltatja vagy hamis útra tereli a nyomozást, és ez kiderül (mert nemcsak a Digi IP-címe alapján lehet csak dolgozni) - akkor jogosan számíthat retorzióra.