Hogy éltétek meg a 8. -os ballagásotokat? Szomorúak voltatok vagy vidámak?

Sajnáltam, hogy már nem találkozom többet az osztálytársaimmal, nagyon hiányozni fognak. Miért írtad ebbe a kategóriába, arra vagy kíváncsi elsírtuk-e a sminkünkket? A ballagáson csak egy picit sírtam, és szerencsére zsepit is vittem. De a banketten borzalmas volt, úgy bőgtem, mint egy ovis. Barna, füstös sminket készítettem, de nem tartott sokáig. Miután levetítettek egy csomó régi fényképet, szörnyen festettem. Kb. valahogy így festett a szemem:

[link]

Én nagyon örültem, mert utáltam az osztályomat. Jó tanuló voltam, 6.-ig kitűnő, utána két-három négyes becsúszott év végére, de mindig piszkáltam, hogy stréber vagyok, csak mert tanultam.

Iszonyat boldog voltam, hogy nem látom őket többet, az osztálytalálkozóra sem mentem el.

Nyár vége felé persze be voltam tojva, hogy "úristen, új osztály! O__________O", de ők sokkal jobb fejek voltak már.

Gyűlöltem az osztályomat, szóval nagyon vidám voltam...majdnem végigröhögtem az egészet, életem egyik legszebb napja volt, olyan megkönnyebbülés volt, hogy 8 év után otthagyhatom őket végre...

(Mindig is "különc" voltam, elég hamar kialakult bennem az öntudatom, és elég hamar kialakult a punkos-metálos részem is, és mivel az egész suliban én voltam az egyetlen ilyen beállítottságú ember, tökéletes célpont voltam mindenkinek...vertek meg, pofoztak fel, és még egy csomó tanár is ellenem volt, szóval a ballagás az...hűű...)

Viszonylag vidáman telt,jót nevettünk a régi emlékeken,bár volt olyan aki sírt.Aznap tartottam egy ,,bulit" ahova csak pár rokonom volt meghívva,az is nagyon vidáman telt.Viszont amikor elmentek,elkezdtem sírni.Szörnyű érzés,hogy ami volt az örökre elmúlt.

14L

Én a ballagás előtti délutánt végigsírtam. Szép 8 év volt. Akkor úgy gondoltam, sosem fogom már magam annyira szabadnak érezni, mint ott. De hatalmasat tévedtem. A gimi megváltoztatta az életem. Az általános iskolás élmények semmik a gimisekhez képest. Itt még szabadabbnak éreztem magam, sőt, mi több, fiatalabbnak, mint bárki. Tartalmas, néhol kicsit szélsőséges, de gyönyörű évek a gimis évek. Ne siránkozzatok az általános vége miatt. Az még nagyon a kezdete minden király dolognak. A középiskola mellett felejthető az általános iskola, majd rájöttök. :)

(11. osztályos vagyok, jövőre ballagok innen is. Kíváncsi leszek, mennyire dagadnak majd fel a szemeim a sírástól)