Miért fogadtátok el a leszbikusságotokat? Csak azért, mert beláttátok, hogy mentálisan nem egészséges a beállítottságotokkal szembe menni, vagy önként, kifejezetten mert jól érzitek így magatokat?

Jól érzem magam így.

Mikor rájöttem hogy talán leszbikus vagyok, akkor lefeküdtem egy pasival. De olyan szörnyű volt, hogy inkább elfogadtam a helyzetet.

Sajnos először az első miatt de aztán megszerettem

Mert így jól érzem magam. Felszabadító érzés, amikor elfogadja magát az ember

Éreztem, hogy nem tehetek ellene semmit... Persze azóta már jól érzem magam így, de amikor újdonság volt, akik nem tűnt jónak

*akkor

Én nem vagyok leszbikus, de leszbikus kapcsolatban élek. Nem volt nehéz elfogadnom magam mert a felismerés azzal együtt jött, hogy beleszerettem a páromba, de annyira reménytelenül, hogy ott már nem volt más választás, hisz vele akartam lenni. Ezen kívül sosem volt ellenszenves nekem az lmbtq társadalom így nem úgy éltem meg hogy ez valami tragédia lenne. Felvállalni mások előtt már másabb volt, főleg a magyarországi helyzetből fakadóan, de inkább volt bennem az, hogy bár elfogadóbbak lennének az emberek minthogy bár én lennék más. Pár hónap elteltével már nagyon frusztrált hogy nem beszélhetek a családomnak, barátoknak a páromról így előttük felvállaltam a dolgot, azóta sokkal szabadabbnak érzem magam. Hogy teljesen nyilvánosan felvállaljam magam itt mo-n azt viszont kétlem hogy megtenném főleg amiatt amerre tart az ország jelenleg.

Amióta az eszemet tudom tetszik a női test és személyiség. Miért mennék szembe olyan dologgal, ami számomra természetes?

Évekig próbálkoztam, hogy hátha működne fiúval. Nem működött, s nem is telt jól... aztán úgy döntöttem, hogy nem teszek több erőfeszítést csak amiatt, hogy esetleg ne legyek megbotránkoztató az emberek számára. :-)