Lányok, nők, szerettetek már bele tanárotok, oktatótok, főnökötök lányába?

Egyetemi tanárnőmbe igen - semmi különös nem lett belőle. Mivel kerestem a társaságát, érdeklődtem az anyag iránt, pl.óra után szünetben odamentem hozzá beszélgetn az anyagról, aztán más -szexuálisan semleges témákról is beszélgettünk. Vagy korrepetálást tartott nekem interneten keresztül, megbeszéltük az anyagot, aztán szintén beszélgettünk még utána egy csomót, rengeteg érdekes dolgot megtudtam róla, folyamatosan tudtam, hogy épp mi a helyzet vele, és ez elég volt nekem. Egyik legkedvesebb emlékem vele egy egyetemi karácsonyi bál. Megjelent gyönyörűen kiöltözve, vidáman, fesztelenül, nevetgélve (imádtam a nevetését) és szinte az egész éjszakát együtt töltöttük, nem kettesben, mert a többi tanár és diák közül is mindig csatlakozott valaki hozzánk, de nekem elég volt, hogy egy társaságban voltunk, fesztelenül beszélgettünk,hülyültünk és együtt buliztunk mint barátnők éd nem mint tanár-diák.

Tudtam,hogy férjnél van, friss házas, és hogy esélyem sincs nála, így sosem viselkedtem idiótán, így egy kedves, bár szexaulitástól mentes emlékként maradt meg.

Később pedig az elő munkahelyemen a felettesembe is belehabarodtam, de vele sem volt semmi, ráadásul vele nehezebb is volt barátkozni, időt tökteni, mert nem volt olyan kedves, közvetlen mint az egyetemi tanárnőm. Ő borszasztó egoista, hisztis,durcis ,makrancos nő volt, ma már nem is értem mit ettem rajta annyira😃

28/N