Vicces szülinapi versek, köszöntők?

Gerendás Péter

Ötvenes kő

Már rég elindultam, de mintha öt perce lett volna,

s az autó nem úgy húzna, nem úgy dorombolna.

Átnézettem mindent, az ember nem tudhatja,

nagy baj lenne most, ha végleg elromolna.

Bánt, hogy néha véletlenül

lámpám fényét szemed vizébe dobtam.

Ordítottam, szenteket szidtam, s a felmenőkről mindent összehordtam,

fejvesztve rohantam, a pedálba tapostam,

csak játszadoztam, csak játszadoztam.

Olyan gyorsan repül ez a megvadult idő,

csak kettőt zökkensz és itt van az ötvenes kő.

Lassítanál, olyan szép itt a táj,

de tol előre sok örült lóerő,

s egyszercsak itt van az ötvenes kő.

Vajon túl vagyok-e a felén, vagy már a háromnegyedén?

Ha az utad végetér, érzed a kocsi kerekén.

A motor fújtat, zihál, olajfoltok a tetején,

pedig olyan szépen duruzsolt még az elején.

Valami nagyon hajt, pedig szívesebben lemaradnék a porban,

egy defekt lenne jó, vagy csak hemperegnék a végtelen áldott porban,

sohase szaladnék, senkire se tapadnék,

csak maradnék, csak maradnék.