Mire jó a csapó a filmeknél?

A csapás után, a csattanó hang után indul a felvétel:D

És a vágásnál is szerepe van a csattanásnak, mert úgy tudják pontosan szinkronba hozni a képet és a hangot:D

A csapó egy információs és jelző eszköz a forgatásokon.

Információs, mert feltüntetik rajta pl. a film címét, a rendező és operatőr nevét, bár ezek kevésbé fontosak, mint a többi infó: jelenetszám, csapószám, tekercsszám, napszak, timecode, vagyis mindazok a dolgok, amik alapján azonosítani lehet a felvett anyagot a technikai forgatókönyvben leírtakhoz képest, ill. a szkriptesnek is kellenek ezek a naplóba.

Jelzőeszköz, mert a csapás hangjával jön létre a hangszinkron a külön vett kép és hang között. Amikor a csapó táblarésze és a csapókar összeér, pontosan ott kell hallani a csattanás hangját, onnantól van tökéletes hang-kép szinkron. Ez az utómunka szempontjából fontos, utószinkron, vágás, stb. esetében.

Amikor csapás nélkül mutatják be a csapót, az az ún. némacsapó, amikor hangot nem vesznek, csak képet, tehát nem kell szinkron, de a táblán lévő információk attól még fontosak.

Amikor nem a snitt elején, hanem végén van csapó (mert pl. a snitt elején nem lehetne felvenni, mert a kamera olyan helyzetben van), akkor a táblát fordítva mutatják be a kamerának, és nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé csapnak, innen lehet azonosítani, hogy végecsapóról van szó.

Magyarországon így megy a csapás:

Rendezőasszisztens utasít: hang indít!, mire a felvételi hangmérnök nyugtázza, hogy indul, vagy forog a hang.

Megint rendezőasszisztens: kamera indít!, mire a kameramann nyugtázza, hogy megy, indul, forog a kamera.

A csapó kezelője bemutatja a csapót a kamera elé, és hangosan bemondja a csapószámot (amit csapás után azonnal átír amúgy), majd a kameramann mondja, hogy: "csap!", mire megtörténik a csapás.

Rendezőasszisztens: tessék! és indul a jelenet felvétele.

A magyar gyakorlat szerint általában nincs külön ember a csapóra, a világosítók közül szokta valaki csinálni, vagy a kameracsapatból valaki.