Csak nekem volt szomorú a Harry Potter vége?

Szia!

Egy jó könyv ilyen, beleéled magad, nincs ezzel gond. Nekem is sok szereplő halála szomorú volt.

Sirius - Mert Harrynek alkalma lett volna elszabadulni Dursley-éktől, végre családja lett volna, nyugodt otthona, de megfosztották tőle (már a harmadik könyv végén is), Sirius halálával pedig végképp magára maradt. Egyetlen rokont meghagyhattak volna neki :(

Dumbledore: Annyira kulcsfigura volt, ráadásul imádtam azokat a részeket, amikben ő is benne volt (főleg a párbeszédeit Harryvel), nagy csapás volt az ő halála. A temetés résznél el is pityeredtem.

Perselus Piton: Ha valaki, hát ő megérdemelte volna a boldog befejezést... :( (Bár Lily nélkül lehetetlen, tudom)

Dobby: A jószívű manó :(((((

A többieké annyira nem hatott meg, még Lupin és Fred se...

Nem, nem csak te vagy úgy vele.

Daniel Radcliffe szerencsére számos remek filmben szerepelt, így nem maradt a Harry Potter árnyékában - ahol nem volt valami sok dolga, a fiatalabb szereplők részéről az oké elmegy alakítás bőven elég volt.

(Uhh, de rossz is a 4-5-6 filmben, brrrr)

"Vagy akár az a csaj, aki az egyik részben Ronnak volt a barátnőja... Bár utóbbit nem értem miért hatott meg, mert nem annyira kedveltem, de akkor is."

???

Eléggé túlreagálod. Erős bemagyarázás szaga van.

Meghalt pár szereplő, ennek így kellett lennie. Kíváncsi vagyok, pár hét múlva hogy látnád az egészet.

Ez időszakos dolog, szerintem túlreagálod, úgy gondolod, hogy tényleg úgy van, ahogy írod, de ez egyszerűen abszurd.

Azért szomorúnak lenni, mert vége, egy dolog, de ennyire lekeseredni - akár egy olyan karakter miatt, akinek a nevét se tudod... -, elég nonszensz.

Hit Me With Your Best Shot, nem számít a piros kéz, leírtam a véleményem.

Ne is mondd, én minden egyes alkalommal sírok amikor a végéhez érek akár a könyvnek akár a filmnek, meg persze a szereplől halálánál:( Főleg a kedvenceim hatnak meg, Sirius, Lupin, Dobby meg Dumbledore.

De gondolj arra hogy bármikor újraolvashatod, írhatsz/olvashatsz fanfictionokat és megoszthatod másokkal az ötleteidet, gondolatidat.

Én borzalmasan be szoktam élni magam a könyvekbe, és a Harry Potter volt az első könyv az életemben amit megszerettem:)

Mikor vége lett sokat sírtam és üresnek éreztem magam, ez hónapokig eltartott.

De aztán újrakezdtem olvasni, több 100 fanfictiont olvastam magyarul és angolul, írtam is, és beléptem egy Harry Potter Hungary nevű zárt csoportba a facebookon, ahol hozzám hasonló rajongókkal beszélhettünk meg minden részletet,a mai napig minden nap fellépek oda. És bár 4 éve befejeztem a Harry Pottert, de valójában sosem lett vége, csak szépen lassan még jobban hozzámnőtt...:)

Van is egy kedvenc mondásom, Ne sírj amiatt hogy vége lett, mosolyogj mert megtörtént;)