A képregényfilmeknek hogy lehet ennyire nagy sikere?

Mert nagy, erőteljesen reklámozott, szórakoztató tömegfilmek. A legtöbben kikapcsolódni járnak rájuk, de van egy évtizedek óta fennálló rajongói táboruk is, akik szintén támogatják őket. Persze ez főleg a Marvel-féle filmekre értendő, mert az utóbbi években a legtöbb DC képregényen alapuló, "komolyabb" filmek a Marvel felhozatalához képest kevésbé sikeresek.

A Transformers filmek hasonlók, kivéve hogy több képregényfilmmel ellentétben ezeket a kritikusok erősen (és jogosan) lehúzzák. A készítői beismerték, hogy a Transformers filmek célja nem az, hogy a többi filmmel keljenek versenyre, hanem hogy az összes nyári szabadidős tevékenységgel rivalizáljanak. Tehát ezekre nem mint szokványos filmekre tekintenek, hanem mint látványos vidámparki attrakciókra. Arra jók, hogy a tömegek egy forró nyári napon beüljenek rájuk egy hűvös moziterembe, kikapcsolják az agyukat pár órára, majd rögtön elfeledjék őket, hogy aztán pár évre rá megnézzék a következő részt, ami semmi újat nem mutat.

Közben persze a filmek sorra reklámozzák a bennük feltűnő termékeket, autómárkákat, számítástechnikai eszközöket, modellügynökségeket, sörmárkákat, stb.

És bár világszintű fogyasztásra szánják őket, fő piacuk mégis Kína. A képregényfilmek nyugaton még tartják magukat, de a Transformers filmek például Amerikában folyamatosan romló bevételeket hoznak, és főleg a keleti régiók, elsősorban Kína tartja fenn őket. Kína mozinéző tömegei nevezetesek egyrészt magas létszámukról, másrészt alacsony igényeikről, és hogy szomjaznak a buta, agyatlan, de minél látványosabb akciófilmekre. Az ilyen filmeket tehát nekik szánják, és mivel birkákként özönlenek rájuk, Hollywood nem áll le a gyártásukkal.

Még pár gondolattal kiegészíteném, amit írtam.

A Marvel Studios filmek részben amiatt sikeresek, hogy egymásra épülnek és egymást reklámozzák. Előbb szinte kísérleti jelleggel elkészítenek pár különálló filmet, amik megismertetik az egyes szuperhősöket a nézőkkel, aztán összevonják és különféle módokon keresztezik ezeket a külön filmeket. A néző ezáltal úgy érzi, hogy egy nagy sorozatot néz, és ha ez bejön neki, akkor elmegy megnézni a folytatásokat és különféle crossover-eket is. És mivel a filmek több évtizednyi képregénysztoriból válogatnak, a készítőknek már eleve adott a feldolgozandó alapanyag, és már csak azt kell kitalálniuk, hogyan valósítsák meg.

Ez a "moziverzum" koncepció persze nem válik be mindig. Sok film beleesik abba a csapdába, hogy garantáltnak veszi a folytatást, ezért már rögtön az első vagy második részen elbukik. A DC-vel szerződésben álló Warner Brothers is megpróbálja lemásolni a Marvel Studios filmuniverzum sikerét, de eddig minden kísérletük elkapkodott és erőltetett volt.

És vannak olyan, stúdiók, mint a Sony és a 20th Century Fox, amelyek azért gyártottak le bizonyos képregényfilmeket, hogy ne veszítsék el az általuk birtokolt szuperhősök jogait. Ezek a kísérletek is elsietett, trehány filmeket eredményeztek. Hozzájuk képest a Marvel elővigyázatosabban és szigorúbban jár el. A stúdió vezetői gépies sorozatgyártásra kényszerítik a rendezőket és színészeket, ezért képesek gazdaságosan kezelni még a legközépszerűbb filmjeiket is.

Vannak egyedi esetek is, pl a Deadpool, ami abból profitált, hogy nagy kockázatot vállalt, de tökéletesen ráérzett a célcsoportja ízléseire, és valami újat kínált nekik: egy durva, kimondottan felnőtteknek való, öntudatos szuperhős-paródiát. A készítők tényleg szívük-lelkül beleadták, és nagy szabadságot kaptak a főnökeiktől, akik nem számítottak arra, hogy a filmből ekkora siker lesz.

A másik gondolat csak annyi, hogy mindig is voltak ilyen filmtrendek. Régebben sorra gyártották a westerneket, de ma már alig. Volt, amikor a nagyszabású történelmi eposzok voltak felkapottak, vagy a katasztrófafilmek, vagy az atomkorszaki szörnyfilmek. Most a képregényfilmekre van igény, de ez a trend is kifullad valamikor.

Teljesen átérzem a kérdező által leírtakat.

Én még a "vámpíros ba.zós" filmekell is így vagyok. Alkonyat. Hallatlan gagyi!