Mik azok a tipikus fantasy klisék, amiket utáltok egy könyvben?

A kiválasztott.

Fekete fehér moralitás(technikailag nem klisé)

Egy kaptafára húzott kultúra.

- Túl szerencsétlen főszereplőlány, aki folyton csak bajt okoz azoknak, akik utána rohangálnak, hogy megmentsék.

- Kiválasztott, világ megmentése a gonosztól téma

- Szegényhátterű lány+gazdag pasi (vagy fordítva) igaz szerelemre talál egymásban (ez nem feltétlen fantasyban, hanem úgy minden másban is)

- Vagy csak simán a főszereplő férfi és nő egymásba szeret (nem igazán szeretem fantasyban a romantikát)

Ha eszembe jut még valami, majd leírom :)

- Tolkien-t lekoppintó világ, sztereotipikus fajok (pl. a tündék előkelőek és gőgösek, a törpék nyersek, stb.)

- A főszereplő mindent túlél, mert az utolsó pillanatban mindig kimentik. Az összes többi szereplő bármikor meghalhat

Ez az, ami most eszembe jut. A klisék működhetnek, egyébként, sőt, azért jöttek létre, mert nagyon is jól működnek. Ha kicsit újítasz rajtuk, megcsavarod őket, vagy hozzájuk adsz valami pluszt, ugyanúgy segíthetik a sztorit, és eredeti is maradsz. Klisék nélküli történet pedig szerintem nem létezik, valamilyen szinten kellenek bele. Írás közen úgyis becsúszik néhány, és ez teljesen rendben van. Úgyhogy ne akard mindenáron elkerülni őket :)

A kiválasztott vonalat én sem szeretem, mert az már adja az egész sztorit, hogy tuti életben marad bárhogy is alakul és ő fogja megmenteni a világot, mindenki más csak egy mellékszereplő aki segít neki vagy hátráltatja.

A váratlan és kiszámíthatatlan történèsek a legjobbak amin mindenki meglepődik.

Ui; nem szeretem, ha a főszereplőnek van egy önsajnáltató énje vagy egy megmentéses kényszere, akár mekkora Harry Potter fan vagyok, Harrynek pl ez a része iszonyat unszimpatikus volt.