Hobo:Hajtók dala elemzés?

Kapsz egy jó házit és nem akarod megcsinálni?

Onnan indulj, hogy ez a Vadászat című albumon van, ami kb. arról szól, hogy a világban egy születéskor elrendelt szerepet kapsz, amiből nem tudsz kilépni. Vannak a vadászok, akiknél ott a fegyver, a hatalom eszköze, vannak a vadak, akik esélytelenek, és vannak a hajtók, akik csak arra jók, hogy felverjék a vadakat, de ők maguk fegyvertelenek, majdnem a vadakkal egy szintűek. A Hajtók dalában elmondja, hogy mennyire rühelli az egészet ahogy van, hogy fél a vadászkutyáktól, hogy rosszul van a vértől, az erőszaktól, a hatalom érvényesítésének módjától, de végzi a dolgát, ahogy elvárják tőle.

Azért mert olyan sokat jelent neki, nem a nő, hanem a kettőjük élete, mert az az élet (édes, meleg, álom, aranyló, prémes, ölelő) vagyis biztonságos, szerető, boldog, nincs gyerek, de benne van a szövegben, hogy azért ebben a férfi már egy családot lát, vagyis még nincs fiú, de azért a nőnek is "kéne" már. És az egyik legszebb a szövegben ez a nagy ellentét, amikor erre az álomra rázörren az ablak, a hideg, véres hajnal, ahova innen menni kell.

A "csak hajtó vagyok, ne lőjetek" rész meg egy elég nagy mondanivaló. A mindenről lemondó ember, aki csak annyit kér, hogy hagyják őt élni. Aki megelégszik ezzel az élettel, nem akar beleszólni a hatalmi rendbe, nem akar magának fegyvert, vadat, semmit, csak hogy legyen hova hazamenni. A "nem akadt jobb neked" inkább azt jelenti, hogy sokkal többet szeretne adni mint amennyire képes, és nem szó szerint azt, hogy nem kaphatott volna jobbat nála a nője.

Ezen kívül, el lehet mondani róla, hogy az egyik legsúlyosabb szöveg, a legjobb társadalmi ábrázolás, vagy mit tudom én minek mondják azt ha valamit oda kellene rakni a tankönyvekbe. Ez pl. olyan. Lever 30 Petőfit, meg 10 Tóth Árpádot.

Nekem arról szól, hogy a hajtó, bár nem tud ölni és nem is mer, meglőtte élete nagyvadját, a nőt. Azt a nőt, akiért hajt, hogy legyen mit fel- és levennie, akinek nemes bundája van, aki igazán szülhetne már egy fiút, de félti a mellét. Aki kényes és hiú, akinek kincse a teste.

A hajtó, a lesajnált, lenézett senki végre megházasodott és neje diktatúrájában él. Aláveti magát az asszonynak, miatta csinálja azt, amit amúgy utál. Borzalmas létforma, de a hajtó ezt választotta. Miattad kelek, érted csinálom.

Nem, nem ő a lényeg ebben a sztoriban. Másoknak hajtok. Mások aratják le az ő dicsőségét is. Mások hajtanak. Mások mondják meg, mit tegyek. De nem érdekel. Teljesítettem a feladatomat, megnősültem, eltartom az asszonyt és a családot, én már készen vagyok. Az a másik világ, a vadászoké, az... Az lenne az igazi, mert ott valódi élet van, nem olyan vergődés, amit én csinálok de én nem oda tartozom. Csak hajtó vagyok - ne lőjetek!

Én kifejezetten írtózom ettől a lemeztől. Apám miatt, mert ő ezt bömböltette.

Én a lánya vagyok. Nem mindig volt mit enni a hónap vége felé, foltozták a tréningnadrágjaim, kivágták a cipőm orrát ha kinőttem, nem hitték el, hogy már szorít amíg le nem esett a körmöm, az osztályból egyedül én kaptam segélycsomagot karácsonykor, nem volt elegáns cipőm és úgy küldtek el a színpadra, hogy hazudjam azt "otthon felejtettem", a dühtől sírva és összeszorított fogakkal mondtam a kórustanárnőnek, aki persze jól leszidott.

Mindeközben apám otthon sört ivott és ezt énekelgette nekem meg anyámnak, akit tönkretett lelkileg, egészségileg. Engem nemkülönben.

Számomra ez egy puhány, gyáva, gyenge, kisebbségi komplexusban szenvedő, gyengébbeket sanyargató, elkényeztetett kisfiú siráma, aki nem tud kiemelkedni a saját kis szánalmas szaros pocsolyájából.

Persze ez az én személyes meglátásom.

De qrva jól esett ezt kiírni magamból.

Egy igazi embernek/férfinek ilyen sose jönne a tollából szerintem.