Van/volt vki hasonló helyzetben?

Ne jöjj zavarba. Önuralom, koncentrálj

Barátkozz meg Velük...pl ugy hogy egyik nap odamesz hozzájuk megkérdezed hogy leulhetsz-e?(ha pl egy padnal állnak) es ha aztmondjak hogy nem akkor akkor is leülsz es aztmondod hogy csak költői kérdés volt. Na de ezt félretéve ugye leülsz és olvasol/telozol vagy valami. Csinálod ezt egy hétig kb és utána a kiszemelteddel szóba elegyedsz (pl. Neked hogyhogy ilyen jól megy a matek? Vagy valami ilyesmi). És fontos hogy legyél közben nyugodt, küldj apró jeleket a "kiszemelted" felé. Sok sikert:)

Sokáig én is féltem, de megnyíltam, és a fiúk szerették ezt, próbálom a gátlásaimat is levetkőzni, de ez még máig se teljesen sikerült, a fiúknak egyre jobban bejön, hogy nem görcsölök, és mindenhez lazán állok hozzá, meg persze hogy önmagamat adom, és még ha valami rosszul sül is el, együtt nevetek a többiekkel, hogy mindenki lássa engem nem lehet zavarba hozni :)