Teljesen tanácstalan vagyok ezzel kapcsolatban, soha életemben nem ragaszkodtam még ennyire egy lányhoz sem, mit tegyek?

Próbálom most összeszedni a gondolataimat, illetve hogy mit is érzek valójában hónapok óta.

Szóval ott kezdem, hogy én egy 20 éves srác vagyok. 16 éves koromban volt az első komolyabb kapcsolatom, ami 2-3 hónapig tartott. Ezután jöttek ilyen kisebb kavarásos dologok 1-2 lánnyal. De viszont annyi a baj, hogy én ténylegesen komoly kapcsolatot kerestem, illetve keresek, nem pedig kalandokat, meg olyat amibe lesz*rjuk egymást... Így mivel nem találtam, 2 évig hanyagoltam ezt az egészet, és inkább magamra, az autómra koncentráltam. Bulizni nem járok, szórakozóhelyekre sem. Egyszerűen nem én vagyok, ez nem az én világom. Én az a fajta vagyok aki 1-2 haverjával beül az autóba, és csak úgy az esti órákban autókázgatunk, dumálgatunk, természetesen nagy zene mellett. Kb. 2,5 éve megismerkedtem egy lánnyal aki a mai napig elveszi az eszem.. Először beszélgettünk, de úgy napi szinten. Ez kb. 2 hónapig tartott. Utána jött az első találkozásunk, ami egyben vehető randinak is. Elvittem egy kis nyugis gyros bárba, eltöltöttük azt a pár órát. Rá 2-3 napra ismét találkoztunk, és végülis összejöttünk, egy párt alkottunk. Egy hét múlva elmentem hozzájuk, bemutatkoztam a szüleinek, és ott is maradtam náluk 1-2 napot. Az édesapjával nagyon jól kijöttem (A mai napig is), ő is ugyan úgy autó szerelmes, szóval megvolt a közös hang.. Rengeteget szereltünk együtt, stb. Az édesanyjával is iszonyatosan jól kijöttem, a szüleivel a mai napig szoktam beszélgetni, mikor összefutok velük, akkor teljesen normálisan, nevetgélve beszélünk pár percet. Kb. 1 évig tartott a mi kapcsolatunk, mert az utolsó 1 hónapban sok volt a civakodás, sok volt a nem egyetértés köztünk, és elköszöntünk egymástól. És ennek már majdnem, hogy egy éve van, hogy szétmentünk. Viszont facebookon, instagramon, és más ilyen oldalakon ugyan úgy megmaradt ismerősömnek, és a mai napig az elsők között van ő, aki elsőnek megnézi 1-2 storymat, stb. Nagyon ritkán szoktam vele írosgatni, de nem sokszor. De viszont pár nappal ezelőtt rám írt, és elkezdtünk beszélgetni. Ezután felhívott videó hívásban így az este folyamán, és kb. 3-4 órán keresztül beszélgettünk. Furcsa most ezt így férfiként leírni, de ebben a 3-4 órában annyira boldog voltam, hogy láttam a mosolyát, hallottam a hangját így 1 év után... Szakításunk óta a mai napig folyamatosan csak abban reménykedek, hogy újra lehet köztünk valami, hisz olyan jeleket mutatott. Írogatott a storyjaimra, reagált rájuk, stb stb.. Soha életemben nem voltam ennyire szerelmes egyetlen lányban sem mint belé, hogy egy éve hogy szakítottunk, de még mindig bele vagyok esve. Ha meghallom a hangját, meg meglátom a mosolyát, már akkor olyan jól érzem magam.. Mióta szétmentünk egy éve, próbáltam egy lánnyal kapcsolatot teremteni, de kb. 1 hét utàn feladtam, mert egyszerűen nem szerettem, mert folyamatosan csak exemre tudtam gondolni, hiába 1 éve szétmentünk màr.. Szerintetek mit tegyek? Mit tanácsoltok? Most pàr napja felbukkant az életembe, beszélgetünk. Lehet ebből még valami? Annyit még hozzáfűznék, hogy eléggé furcsa hangulatingadozásai vannak.. Mint írtam, múltkor 3-4 órát videó hívásoztam vele. A végén megbeszéltük, hogy másnap este is beszélünk. Másnap este próbáltam hívni, de rám nyomta a telefont és csak annyit írt, hogy "Ne hívogass, nem szeretnék veled beszélni"... Plussz utána hiába írtam neki, csak megnézte, de nem válaszolt rá. Ez utáni nap újra beszéltünk, és ma meg megint ezt csinálta, hogy nem ír vissza, írogatja, hogy hagyjam, ne keressem, stb.. Szerintetek ezek a hangulatingadozások mik lehetnek nála? Én személy szerint az az ember vagyok, aki ha egy pici szikrát is lát a lehetőségek között, nem adom fel, és reménykedek tovább. (Ezt arra értem, ha egy pici esélyt is látok a mi kapcsolatunkra, akkor már újra elkezdek "harcolni" érte"