Erről mi a véleményetek?

Ugyanebben a helyzetben, csak én a lány. Az eredmény: folyamatos testsúlyingadozás, bűntudat és undor az evéstől, elégedetlenség a hízás miatt. Ha tehetem, nem eszek együtt barátommal, a külön töltött időnek pedig még örülök is, mert ilyenkor ledolgozhatom a felesleget.

Egyikőtök pártjára sem állok, mert mindenkinek megvan a maga ízlése, amit tiszteletben kell tartani, de szerintem egy embernek legelőször is magának kell tetszenie, nem másoknak. Ez sokat dob az alapvető közérzeten, és meglátszik a viselkedésen is, ha valaki nincs rendben/rendben van magával.

Egy kapcsolatban tilos rákényszeríteni a másikra az akaratunkat, különben oda a boldogság. Ha orvosilag még nem vészes, akkor szerintem kössetek kompromisszumot. A megfelelő testedzéssel növekedhet a tömege, ugyanakkor formásodhat a teste - ez mindkettőtöknek csak jó lehet.

Nem tudom pontosan mit jelent, hogy nem sokkal alacsonyabb nálad, azaz hány centi magas ehhez. Így csak magamból tudok kiindulni... 177 centi vagyok, és 55 kiló, ami szintén alultáplált kategória, lapos a hasam, sőt a bordáim is kilátszanak ha kihúzom magam.

Természetesen nem látom magam kövérnek, és nem esnék kétségbe akkor sem, ha felcsúszna rám egy-két kiló, viszont így érzem jól magam. Nem is csak a kinézeten, a kilókon, és a zsírrétegen múlik, hanem azon, hogy ilyen vagyok alapból, egészséges állapotomban, és ha attól híznék, hogy mértéktelenül eszem, akkor az már nem tetszene.

A lapos has alapból nem egészségtelen, de persze teljesen elfogadható, ha neked nem az tetszik a legjobban. Mégis többet ártasz mint használsz szerintem azzal, ha a barátnődet rákényszeríted, hogy hízzon, úgy, hogy önmagának már ne tetsszen. Persze ha kívánja, és sokat eszik, az jó, de egészségtelenebb egyoldalú, esetleg zsíros vagy cukros ételtől meghízni, mint természetes úton.