Fiúk, ti ehhez hogy viszonyulnátok?

Az a helyzet, hogy tetszik egy fiú, de én elég nyílt, őszínte, pörgős, szókimondó személyiség vagyok.

Amikor emegy mellettem egy helyes fiú az utcán, akkor is mondom neki, hogy milyen helyes, vagy adok neki valami egyértelmű jelet, pl. megfordulok és mosolygok rá. Igen, ez lehet kicsit sok, de a lényeg. Ezek a srácok csak ilyen 'helyes gyerekek' számomra, de ez a fiú tényleg tetszik, és régen jóban voltunk (de akkor még nagyon kicsik voltunk) Szerintetek lerohanásnak érezné, ha a buszon csak úgy lehuppannék mellé, és elkezdenék beszélgetni; vele, aztán szóba hoznám, hogy tetszik?

Vagy Ti az ilyenről mit gondoltok? Nem lenne gáz?

Néha már úgy érzem, hogy túl erős a személyiségem.