Ha nem érzem azokat a bizonyos "pillangókat" a gyomromban és nem is igazán tudnék okot mondani, hogy miért szeretem őt (azon kívül, hogy mert egyszerűen csak ő úgy önmaga), akkor lehet, hogy nem is vagyok szerelmes belé?

Kb. három hete vagyunk együtt. Viszonylag sok időt töltünk egymással, de témánk nem mindig van. Rengeteget ölelget, puszilgat és mivel tudom, hogy szeretethiányos vagyok, nem tudom eldönteni, hogy csak emiatt eshetnek ezek ilyen jól, vagy mert tényleg imádom őt:).

Ha így gondolkozok, mindig arra jutok, hogy nagyon szeretem, de még sosem voltam (ezelőtt?) szerelmes, csak fellángolásaim voltak, amik azért eléggé az ellentétjei voltak ennek a mostani érzésnek, amely miatt nyugodt vagyok, úgy általánosságban vidám, de könnyen megsértődök és féltékenykedek, nem kicsit:D vágyom arra, hogy megöleljen, megpusziljon...mondjuk még a csókig nem jutottunk el, de ez talán nem is baj a mi korunkban:D

Úristen, na ez így nagyon keszekusza lett...:D

Mindegy, ha van valami tipped/kérdésed/válaszod, kérlek írd le!:D köszi.:))