Miért nem nyit felém senki?

Egy ideje már ez megy..Sőt a kezdtek óta. Eddig mindig én kezdeményeztem, mindig én tettem meg mindent valakiért, és én sírtam, küszködtem meg velük.

De ha én nem figyelek fel rájuk és nem szólok hozzájuk, akkor még annyi párbeszéd sem lenne köztünk, amennyi a köszönést illeti.

Úgy hiszem hogy...nem vagyok annyira hülye sem, a könyvek érdekelnek és még verseket is írok, nem vagyok rinyálós és veszekedős, barátnőim mindig azt emlegetik, hogy én milyen jól nézek ki, és azt mondják, hogy kussoljak, mikor nem hiszem el nekik...Bár sose sikerül. A szépet sosem hiszem magamról. Ha olyan szép lennék, amennyire ők mondják, körülöttem emberek nyüzsögnének, alig tudnám magamról lerázni a fiúkat, nap mint nap írna nekem valaki, és ha szerelembe esek, nem utasítanák vissza.

Egyszóval, mi lehet az alternatív oka annak, hogy csak én nyitok, más sohasem?

Köszönöm szépen a válaszokat, 16/L