Mit szólnál egy ilyen lányhoz?

Kérlek olvasd VÉGIG!

Alapvetően jószándékú, okos, aránylag jól tanul, sportol, ha nem telefonról ír, meg a helyesírása is jó :D. Korábban versenyszerű sportoló volt, de már inkább a tanulmányait és önmaga megismerését helyezi előtérbe, bár a sportot nem hagyta abba, csak visszavett. Szőke haja van és kék szeme, magas és nagyon vékony (inkább izmosabb alkat, csak nemrég elég sokat fogyott). Egyesek szerint szép arca van, saját magát a tükörben nagyon szélsőségesen másképp szokta látni egyik napról a másikra. Aránylag ad magára, ápolt, nőies, de egyszerű öltözködési stílusa van, gyakran sminkel, de nem erősen- általában spirál, korrektor, szájfény- néha tusvonal, szemhéjpúder. De azért mindig felismerhető marad.

Alapvetően kitartó, céltudatos, segítőkész és ha csak lehet őszinte. Pont ezért őrli fel, hogy van egy titka, amit nem oszthat meg még ha sok mindent segítene megérteni sokaknak.

Ez pedig a következő: étkezési zavarral küzd ~2 éve, ami mára súlyos bulimia (atípusos anorexia diagnózis) formájában van jelen. Látja hogy beteg és szeretne normális lenni és végre tenyleg élni csak nagyon úgy érzi, hogy igazából senki sem szereti így akár meg is halhatna. Nem meg akar halni, élni szeretne!, csak így egyedül kevésnek érzi magát ahhoz, hogy meggyógyuljon. Sajnos tényleg nem nagyon van szemely, akivel igazán tudna beszélni, akik régen voltak az életében azokat elvesztette- nem a betegsége miatt, viszont amiatt nem mer új embereket magához közel engedni, nem akar nekik tehet lenni. A családja tenyleg nem könnyű eset, alapvetően szeretik őt, de a sok probléma/problémajuk miatt általában csak ártanak neki. Dolgoznak magukon.

Szóval a nagy kérdés, hogy együtt lehet-e lenni egy ilyen lánnyal? Hátha segítene neki egy párkapcsolat, egy ember akiben bízhat? Annak ellenére, hogy néha egy darab sz@rnak érzi magát és folyton orvosokhoz kell járnia...

A lány nyilván én vagyok és akárhányszor közeledni próbáltak felém, meg ha van is vonzalom, úgy érzem, hogy a másikat "mentem meg magamtól" azzal, ha elhúzodok. A családomon néha már úgy érzem hogy legszívesebben megszabadulnának tőlem, annyira elegük van, csak éppen ugye korábban nem nagyon segítettek, hogy jobban legyek, sőt...

Kérlek a privátoktól kíméljetek, nem célom ezen az oldalon ismerkedni, ilyen szempontból 'nincs' társkeresési problémám :D.

16/L