Szerintetek mennyi az esély arra, hogy nem szépként, zárkozottként, lámpalázasként kitudjon valaki alakítani egy kapcsolatot úgy, hogy pl nem költ sokat a lányra?

Gondolom vannak ismerőseid, és az utcára is kimész néha.

Szerinted csak a gyönyörű embereknek van párja?

És csak a gazdagoknak?

És szerinted hány 17 évesnek van saját pénze? Mintha ennek ellenére mégis csajoznának...

Mondjuk ha nem úgy tekintenél egy csajra, mint egy tételre a költségek listáján, lehet több sikerrel járnál...

"Szerintetek mennyi az esély"

Esély pont ugyanannyi van így, mint máshogy. Minden csak azon múlik, hogy mit kezdesz a lehetőségeiddel és hogyan alakítod a saját adottságaid, képességeid. Viszont 17 évesen még nagyon fiatal vagy, képlékeny és sok időd van dolgozni magadon. 40 évesen se lenne még késő, de pont 23 évvel több időd van a megfelelő készségeket, képességeket és szokásokat felvenni, mintha 40 évesen kezdenél el küzdeni ezzel a problémával. Ne hagyd, hogy maguktól alakuljanak a dolgok úgy, ahogyan, kezdd el kézbe venni a saját személyiség fejlődésed és dolgozz magadon, hogy minél többet és jobbat hozz ki magadból!

Az ismerkedés és a párkapcsolatok rémesen bonyolultak, iszonyatosan sok dolgon múlnak. Ha szép vagy és van pénzed, akkor könnyebben mennek a dolgok egy darabig, viszont egy ponton túl ugyanúgy nem mész semmire a szépségeddel és a pénzeddel.

Megalapozni könnyebb lehet egy kapcsolatot, ha első ránézésre is vonzó vagy és nem kell hezitálnod az ajándékok, vagy programok árán.

Viszont pont azért, mert sok minden könnyen megy, egy idő után a hétköznapi problémák megoldása már nem biztos, hogy olyan könnyen fog menni. Főleg, amikor olyan helyzetekbe kerülsz, ahol a szépség és a pénz már nem elég.

"úgy vettem észre h a kulso es a penz is nagy hangsuly"

Mindennek akkora hangsúlya van, amekkorát tulajdonítasz neki. A külső óhatatlanul nagy szerepet játszik, hiszen az van kívül, azt látják mások.

Te talán nem a külsejüket látod másokból? Neked talán nem a külseje alapján tetszik meg egy ismeretlen lány, akivel sosem találkoztál, nem beszéltél, így fogalmad sincs róla, hogy mi járhat a fejében és milyenek lehetnek az érzései?

A gondolataid és érzéseid belül vannak, így nem látszanak mások számára. Ahhoz, hogy megismerd a másik személyiségét, belső tulajdonságait, először le kell küzdened az ismeretlenséget, beszélgetnetek kell, elérni, hogy megnyíljon és elárulja neked, hogy mit gondol és mit érez.

"ma már"

Miért, melyik történelmi korban nézték kevésbé a vagyont, mint most? Mikor nem volt szempont, hogy ne egy lecsúszott csoró családba, hanem hasonló anyagi helyzetű, vagy jobb módú társadalmi osztályba házasodjon valaki? Mikor nem volt szempont a vagyon és a megélhetés? Mikor nem volt szempont, hogy miből fogtok majd megélni?

Vannak, akik ezt ma (akár nagyon is) túltolják, aminek sok féle oka van. A média is sok féle rossz példát mutat, a szülők se feltétlenül mind nevelik helyesen a gyerekeiket. De ilyenek mindig is voltak, ebben sincs új a nap alatt.

Nyilván, ha te nem ilyen párt akarsz (vagy nem engedheted meg magadnak), akkor ne ilyet keress! Szerencsédre, ha valaki nagyon sokat ad a külsőségekre, nagyon sok drága dolgot halmoz, nagyon "magas fenntartási költségű", az általában elég feltűnő az öltözködésén, a dolgain, elég hamar átjön egy felületes beszélgetés során is. Lehet akár belépő ismerkedő kérdés, hogy mit venne fel olyan programra, ahol nagyon szegényekkel volna együtt, stb.

Illetve, ha téged ennyire foglalkoztat, hogy szerények az anyagi lehetőségeid, akkor dolgozz rajta, hogy a jövőben minél többet megengedhess magadnak (oszd be jól, amid van, ne költs felesleges dolgokra, tanulj jól, szerezz jó szakmát, megélhetést és ha majd lesz sok pénzed, utána is oszd be és becsüld meg amid van, ne szórd el hülyeségekre).

"nem szépként, zárkozottként, lámpalázasként" ez nehezebb lehet, mivel ezeknek a gátlásoknak a révén saját magadat akadályozod meg benne, hogy sikerrel járj.

A szépség és a jómód legfőbb előnye, hogy általában magával hozza, vagy könnyen kialakítja a magabiztosságot, elégedettséget, amitől az embernek jó kiállása lesz, bátrabban, könnyebben kezdeményez.

Ha nem vagy szép és jómódú, akkor ezt a magabiztosságot, könnyed kezdeményezőkészséget más képességeidre, adottságaidra támaszkodva kell kialakítanod, többet kell dolgoznod rajta, hogy ugyanoda eljuthass.

A szépség szubjektív, mindenkinek más tetszik. De ha csak állsz tétlenül és azt várod, hogy mások azért szeressenek, amilyen vagy, akkor jóval tovább kell várnod, mintha aktív cselekvőként teszel érte, hogy olyan legyél, akit van miért szeretni. A lustaság, pesszimizmus, önsajnáltatás senkinek nem tetszik. Ha keseregsz, hogy "nem szép, zárkozott, lámpalázas" vagy, azzal senkinek nem fogsz megtetszeni, mert ez egy sikertelen, vesztes mentalitás. Legfeljebb sajnálni fognak érte, nem szeretni. Ha te magad sem szereted magadat, akkor mások miért szeressenek? Az ilyen embert inkább elkerülik miatta, vagy csak nem vesznek róla tudomást.

Ha teszel érte, hogy a hátrányos tulajdonságaid ledolgozd, a hiányosságaidat előnyödre fordítsd, vagy a lehető legtöbb jót hozd ki belőle, az már szimpatikus lehet másoknak, mert azt látják, hogy ugyan nem vagy tökéletes, de dolgozol rajta, teszel érte, hogy elérj valamit és a sikerek téged is ösztönözni fognak, hogy elégedettebb legyél magaddal, jobban értékeld magad. Ha negatív helyett kiegyensúlyozott, elégedett vagy, ha nem a hiányosságaidról beszélsz, ezzel leértékelve magad, hanem az erősségeidről, eredményeidről, amik pozitívan jellemeznek, az már önmagában is vonzó lehet mások számára. Nem utolsó sorban a saját értékeidről, eredményeidről is könnyebb pozitívan beszélned, ha tisztában vagy azokkal, tényleg értékeled magadban.

Például, ha nem vagy szép, attól még edzhetsz és lehetsz sportos, izmos, erős. Akinek tetszik az erőd, az nem biztos, hogy nézni fogja, hogy milyen a fejed. De pl. ha nincs hajad, akkor ne egy vacak frizurával, vagy béna parókával próbáld ezt leplezni, hanem fogadd el, hogy nincs és legyen olyan rövid, vagy akár kopasz frizurád, amivel kevésbé néz ki bénán. Hordj olyan ruhákat, amik jól állnak neked, kevésbé hangsúlyozzák a hiányosságaidat (vagy épp a rosszabb anyagi helyzetedet). Egy koszos, szakadt ruhában csóróbbnak nézel ki, mint amilyen vagy. Egy tiszta, rendezett külsővel akkor sem látszol szegénynek, ha nem márkás ruhákban vagy. A menő Gucci és a gáz Adibas között elég sok féle átmenet van és nagy részén semmilyen márkajelzés nincsen.

Lámpalázas általában attól szokott lenni az ember, hogy egyáltalán nem, vagy ritkán, keveset csinál valamit. Mivel keveset csinálja, ezért fél tőle, hogy ha nyilvánosság előtt csinálja, akkor rosszul sül el és kinevetik, vagy lenézik majd miatta. Emiatt általában nem meri csinálni, így nem is szerez benne gyakorlatot és a helyzetet sikerül konzerválni, akár örökre is így maradhat.

Bármilyen meglepő, ezen úgy lehet változtatni, hogy gyakorlod, sokat csinálod és mivel sokat csinálod, egyre jobban fog menni, egyre otthonosabban érzed magad abban a helyzetben és egy idő után, ahogy megjön benne a rutinod, alább fog hagyni a lámpalázad. Lehet, hogy nem múlik el teljesen, de bénító lámpaláz helyett már csak egy kis kíváncsisággal teli izgalom lesz. Mivel már ezerszer csináltad, így nem bizonytalanul állsz majd a helyzet előtt, hogy ezzel most mit kezdj, hanem pontosan tudod, hogy képes vagy rá.

Ehhez az első lépés az, hogy elfogadod, hogy eleinte hibázni fogsz. Lehetnek hülye helyzetek, de majd elmúlnak. Érdemes eleinte kicsiben kezdeni. Nem kell rögtön egy teltházas nézőtér elé kiállnod, csak néhány ismerőssel, vagy akár idegennel beszélgetni. Aztán egyre többet, egyre nagyobb társaságokban, mindenféle számodra szokatlan helyzetekben. Egy idő után már annyi féle helyzetben és annyi féle emberrel fogsz beszélgetni, hogy már nem fognak feszélyezni az ilyen dolgok.

Magyarósi Csaba pl. többször is mesélt róla, hogy lámpalázas volt, hogy az időt se merte megkérdezni egy idegentől. Aztán rávette magát és leszólítgatott mindenkit az utcán. Később elment színjátszó körbe, hogy oldja a gátlásait. Ma meg az egyik legsikeresebb vlogger, abból él, hogy százezrek nézik, mit beszél a kamerába és bárhol, bárkivel le tud állni beszélgetni bármiről.

[link]

Az ismerősöknek, barátoknak meg van az az előnye, hogy ők ismernek és megértik a gyengeségeidet - főleg, ha fel mered vállalni előttük és nem fognak bántani a hibáidért, főleg, ha megkéred őket rá. Az idegeneknek meg az az előnye, hogy nem ismernek. És ha rossz véleménnyel lesznek rólad, vagy hülyének néznek, akkor ugyan mi van? Úgysem találkoztok többé, nem tudják, hogy ki vagy, nem lesz következménye, ha valamit elrontasz. Fogadd el, hogy hibázni fogsz, engedd meg magadnak. Sőt akár lehet ez egy terápiás feladat is, hogy vegyél fel valami ciki ruhát és mászkálj úgy az utcán, hogy megszokd, hogy a világon semmi sem történik miatta.

Ez persze leginkább a kezdő tréningezésnél érdemes segítségül hívni, amikor gyakorolsz. Amikor már élesben, fontos helyzetben vagy, akkor célszerűbb nem a hibák túlélhetőségében bízni. Bár éles helyzetben is túlélhetők lehetnek a hibák. Sőt kutatások igazolják, hogy akár még szimpatikusabb is lehet valaki, aki vét egy hibát, mint aki tökéletesen előad valamit. A lényeg, hogy szerezz minél több tapasztalatot és minél jobban tanuld meg kezelni a helyzeteket - köztük a hibákat is. Fogadd el, hogy bakizol és ettől minél kevésbé jöjj zavarba, minél könnyebben javítsd ki a hibát és gördülj tovább.

Ha még barátokkal és ismeretlenekkel is zavarban vagy, ezért félsz beszélni, akkor egy lánnyal ismerkedni pláne nagy kihívás lehet. Viszont, ha sosem próbálkozol lányoknál, akkor mindig zavarban leszel ilyen helyzetben, sosem fogod megtanulni, hogyan kell velük beszélni. Ha csak akkor próbálod meg, amikor nagyon nagy tétje van, akkor a tapasztalatok és rutin hiányában nagyobb esélye van, hogy a kiemelt fontosságú helyzetet még könnyebben elrontod. Ezért is fontos minél többet gyakorolni.

Például ne csak akkor szólíts le lányokat, ha már fülig beléjük zúgtál és csak velük tudod elképzelni az életed és már a gyerekeiteket tervezgeted, miközben még a nevét se tudod, hanem már a legelején kezdeményezz. Szimpatikus, el tudnál vele képzelni valamit, szólítsd le, beszélgessetek, ismerd meg az ízlését, érdeklődését. Vagy kiderül, hogy egymást keresitek és összejöttök, vagy kiderül, hogy nem egymást keresitek és akkor könnyebb lesz elfogadni, hogy nem lesz belőle semmi. Viszont minden ilyen beszélgetéssel közelebb kerülsz hozzá, hogy jobban menjen a beszélgetés idegen lányokkal. Minden ilyen beszélgetéssel jobban megismered a lányokat, hogyan viselkednek különféle helyzetekben, stb. És ha nem akarnak beszélgetni, akkor sincs semmi gond, hiszen úgysem voltál beéljük zúgva, nem volt tétje a beszélgetésnek. Csak egy gyakorlat volt, hogy ismeretlen helyzetekkel ismerkedj. Közben tapasztalatokat szerzel, hogy milyen helyzetben mit hogyan érdemes, nem érdemes csinálni, mondani, stb. Így amikor már igazán tétje lesz a dolognak, akkor jobb eséllyel fogsz ügyesebben bánni a helyzettel.