Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Bio-processzort lehetne...

Bio-processzort lehetne csinálni, hogy pl. azzal működjön egy számítógép?

Figyelt kérdés
Mondjuk tápoldatban ázna egy szövetekből növesztett agy, és az kapcsolódna az axonjain keresztül a számítógép elektronikus alkatrészeihez.

2020. aug. 31. 14:06
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
Igen.
2020. aug. 31. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 Wadmalac ***** válasza:
100%

Elég jelentős neuronrendszeri pluszt kéne tartalmaznia ahhoz, hogy a lassúságának a hátrányait kiegyenlítse.

De éppenséggel nem lehetetlen.

2020. aug. 31. 14:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
78%
Miért akarsz bio-processzort csinálni? Úgy értem, milyen előnye lenne szerinted a hagyományos félvezetőkön alapulóakkal szemben? Az, hogy szövetekből áll, nem előny.
2020. aug. 31. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

Mert hamarosan a nyomtatott áramkörök már nem lehetnek kisebbek, mert kezd bezavarni a kvantumfizika a működésükbe ilyen méreteknél.


Ezt ki lehetne küszöbölni úgy, hogy neurális hálózatok felé megyünk inkább el a számítástechnika fejlődésében.

2020. aug. 31. 17:57
 5/9 anonim ***** válasza:
65%
De azok nagyságrendekkel nagyobbak ÉS lassúbbak is!
2020. aug. 31. 18:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:

Nagyobbak? Az emberi agy jóval bonyolultabb felépítésű a mai számítógépeknél és kisebb a fogyasztása is.


A sebességet lehetne növelni pl. génmódosítás hatására létrejött, jobb szigetelést biztosító myelin-borítással az axonokon vagy a a sebesség helyett a nagyobb mértékű párhuzamos-feldolgozás irányába fejleszteni.

2020. aug. 31. 18:19
 7/9 Alex Fly ***** válasza:
65%
@6: de a neurális processzort meg lehet csinálni szilíciumalapon is, ami gyorsabb, kisebb és olcsóbb is...
2020. aug. 31. 23:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 Wadmalac ***** válasza:

"Mert hamarosan a nyomtatott áramkörök már nem lehetnek kisebbek, mert kezd bezavarni a kvantumfizika a működésükbe ilyen méreteknél."


Ennek kivédésére ezernyi kísérleti módszer van.

A processzor-architektúra megváltoztatása, grafén-nanocsöves "kábelezés", átváltás elektromos helyett foton jelhordozásra stb.


Alex Flynak igaza van, a neurális procinak nem kell feltétlenül niológiainak lenni. Sőt kifejezetten előny bármilyen elektronikus vagy optikai helyettesítés, tempó szempontjából.

Már amennyiben megelégszünk tisztán digitális működéssel, mert a biológiai agy nem teljesen az.


Szóval a neurális linkeket meg lehet csinálni elektronikusan.

Csak a szükséges axonkapcsolati mennyiségnél ismét kijön a méretprobléma.

2020. szept. 1. 07:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
Nem kisebbre kell lemenni a szilícium lapkákkal, hanem új technológiára váltani, ahol a frekvenciát tudjuk magasabbra tornázni. Az emberi agy baromi lassú, egy normál reakcióidő a váratlan eseményre legalább egy másodperc. Ezt még a leggagyibb arduino is sokszorosan képes lekörözni.
2020. szept. 1. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!