A hajókat és tengeralattjárókat hogy védik a korróziótól?

Eleve olyan fémötvözeteket használnak a hajók mépítésénél, amelyek jól tűrik a nedevességet és a sós víz korrozív hatását. Ilyen pl. a naval bronze (naval brass), az alumíniumbronz és rozsdamentes acél ötvözetek. A szovjet tengeralattjárók egy részének építésénél kiterjedten alkalmaztak titánötvözeteket, amely szintén ellenáll a tengeri környezetre jellemző korróziónak. A modern tengeralattjárók vastag gumiborítása (elsődleges rendeltetése az akusztikai felderíthetőség csökkentése) szintén előnyös ebből a szempontból.

Ha különleges ötvözeteket használnának, akkor megfizethetetlenek lennének a nagy tengerjáró hajók, ezért ezek közönséges acéllemezből vannak. Elsősorban lefestik, de így nyilvánvalóan lesznek sérülések, ahol korrodálhat. Alapvetően két megoldás létezik a katódos védelemre. Az egyik amikor olyan anyagú elektródákat erősítenek a hajótestre, melyek idővel elfogynak, de addig megvédik a hajótest vas alkatrészeit. A másik megoldás (ICCP: impressed current cathodic protection), amikor valamilyen inert anyagú segédelektródát alkalmaznak és egy (általában 24 V DC) áramforrással biztosítják, hogy az acél felé áramoljanak az ionok. Mivel itt a segédelektróda nem fogy el, ezért a rendszer mindaddig működőképes, amíg a tápegységet ki nem kapcsolják.