Bármekkora rendszámú elem létezhet, csak nem.mérhető idő alatt elhasad?

konkrét válasz az, hogy nem tudjuk.

jelenleg az a tapasztalat, hogy minél nagyobb a mag, annál kevésbé stabil, de ez is csak korlátozottan igaz. az asztácium-209 pl. szűk 6 órás felezési idejű, az urán-238 kb. 4,5 milliárd év.

elvileg (van rá jó modellünk) tudjuk mi tartja egyben az atommagot (erős kölcsönhatás), de nagy atomtömegek esetén annyira bonyolultak a kölcsönhatások, annyi a lehetséges variációk száma, hogy nem tudjuk sem számítani, sem modellezni a dolgot.

van arra vonatkozó elmélet, hogy valahol 110 proton és 180 neutron környékén lehetnek még stabil, részben stabil (nagy felezési idejű) magok, de kísérletileg még nem sikerült ilyet előállítani.

Mi a kerdesed, ha a valaszt is leirod?

Igen, az atomok meretenek a tul sok reszecske miatti instabilitas szab hatart. 'Normalis', azaz protonokbol es neutronokbol allo atommagok eseten a 208-as tomegszamu olom-izotop az utolso, tenylegesen stabil atom, az utana kovetkezok mindegyike spontan bomlason megy keresztul bizonyos ido mulva.

Egyre logikusabbak ezek az U.Xorter típusú kérdések - szerintem ez jelentős előrelépést jelent!

:-)

Létezik egy olyan játék, hogy vasgolyókat mágnesek fognak össze.

Ebből, ha láncot készítesz, a rövidek elég nagy erőket kibírnak, nem lehet könnyen szétszedni.

Aztán, ahogy egyre hosszabb láncot készítesz, kezd számítani a súlya. A hosszabb láncok már könnyebben szakadnak.

Aztán, egy bizonyos hosszúság fölött már nem marad egyben, azonnal szakad, ahogy fölemeled.

Na, valami hasonló módon működnek az atommagok is.